Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 102 — Zágrábban keletkezett 1889-ben 150,000 forint alaptőkével, 1890. óta állami adókedvezményben részesül, mely kiterjed 10 évre; 12. Gróf Nádasdy Ferencz Gyorokon, Aradmegyében ; 13. Lichteneckert Antal Székesfehérvárott, Fehérmegyében, keletkezett 1888-ban ; 14. Biau M. fiai Nagy-Kanizsán. Zalamegyébejj; 15. Gf. Eszlerházy Géza angyalföldi cognac és pezsgőgyára Budapesten, keletkezett 1891-ben; 16. Kiepach József Károlyváros önálló szab. kir. városban, Zágrábmegyében ; 17. Abeles Henrik első tokaji cognacgyára Tokajban, keletkezett 1891-ben; 18. Cognac-ipar részvényes társulat Budapesten, keletkezett 1891-ben 300,000 forint alaptőkével; 19. Marty René cognacgyáros Alvincz nagyközségben, Alsó-Fehérmegyében, keletkezett 1891-ben; 20. Első alföldi cognacgyár Halász Ferencz és társa Kecskeméten, Pestmegyében, keletkezett 1891-ben. Hogy mekkora az előrebocsátott borpálinkafőzők és gyárosok évi termelése és hogy egy, kettő, három vagy négycsillagos árat készitenek-e, illetőleg hoznak e forgalomba, azt még megközelítőleg sem tudjuk, de hogy az már most is valami csekélység nem lehet, az kitűnik onnan is, hogy a belf'ogyasztáson kívül. mely még náltfhk nem igen nagy, nem megvetendő mennyiségeket szállítunk ki a külföldre, mint azt az országos statisztikai hivatal következő adatai az utolsó öt évről is mutatják. Borpálinka kivitelünk tett: 1886-ban 2819 métermázsát 225,544 frt értékben, 1887-ben 1824 » 155,040 » 1888-ban 3029 » 283.320 » 1889-ben 2902 » 319,220 » 1890-ben 3473 » 400,590 » Sajnos, hogy ezen kivitelünk legnagyobbrészt a nyers borpálinkából történik, melyet a külföldön azután okszerűen kezelnek és hosszabb ideig eltartanak és nagyon valószínű, hogy ennek egv jó része azután visszakerül mint külföldi borpálinka, melyet jó drágán kell megfizetnünk és pedig nemcsak a szállítási és kezelési költségei, valamint a gyárosnak és kereskedőnek nyújtandó haszon miatt, hanem a nagy vám miatt is, mely tulajdonkép a belföldi borpálinka-ipar emelése és a kezdet nehézségei leküzdése végett hozatott, de a melynek iparosaink eddig nem igen veszik hasznát. , A borpálinka vámja a behozatalnál az osztrák-magyar vámterületre az uj vámtarifában is változatlanul meghagyatott. 76 frt aranyban métermázsánként. (601. sz.) Déloroszországi gyapjú. Az odessai cs. és kir. főkonsulátustól, hozzá intézett kérdésünk folytán, a déloroszországi gyapjuüzletről tüzetesb tudósítást vettünk, melynek közérdekű részleteit a következőkben közöljük. Egynyiretü gyapjúra nézve Dél-Oroszország főpiaczai Odessán és Charkowon kivül a Don melléki Bostow (Rostow sur le Don) és Jekaterinoslaw, másodrendű piaczai Nikolajeff, Cherson, Kachowska, Eupatoria és Theodosia városokban vannak. Timárgyapjura nézve az egyedüli és főpiacz Eupatoriában van. Charkowban junius és julius hónapokban vásár (Troizkaja) tartatik. Az odessai főkonsulátus területéből a gyapjú főkép Franczíaországba, Nagybrittaniába és nevezetesen Amerikába szállíttatik ki. A Don melléki Rostow gyapjúját majdnem kivétel nélkül Amerikába szállítják. Berlin, Boroszló és Lipcse gyapjuszükségletüket nem Dél-Oroszországban, hanem úgyszólván kizárólag Varsóban szerek be. Oroszországban sem patens-adó. sem pedig másnemű külön adó, melyet az idegen kereskedőnek vagy bevásárlónak fizetnie kellene, nem létezik. A főbb gyapjukereskedők és bőrgyárosok Dél-Oroszországban a következők : 1. Gyapjukereskedők: Maks Ernő és társa Odessában (fiókok Nikolajeff, Rostow, Theodosia és Eupatoria) ; Trabotti és társa Odessában (mindkettő elsőrendű czég); Ipar- és kereskedelmi bank Odessában; Disconto bank Odessában; Stücken Károly Odessában és a Don melléki Rostowban ; Hölder és társa Odessában; Aschkenasi M. » ; egyelőre csak gyapjuüzletek pénzügyi közvetítésével foglalkozik ; Neumann Odessában; ) a krimi gvapjukereskede-Saratsch » lem három legnagyobb kép-Rabadschan » viselője. 2. Bőrgyárosok: Rodocanacchi Th. J. (déloroszországi bőrgyártási társulat.) Odessában; Pasaskewo N. Odessában; Olviopoli bőrgyár (a gyár Olviopolban Golta mellett van, az iroda pedig Odessában.) (634. sz.) Közlekedési és díjszabási ügyek. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a kereskedelmi főosztály díjszabási szakosztályaaVI. kerül. Csengery-utcza 33. számú házába helyeztetett át, hol e kereskedelmi főosztály igazgatója is talált elhelyezést, a vissz térítési- és szállítmányozási osztály pedig a VI. Bajnok-utcza 1. sz. házában lett elhelyezve. A kereskedelmi főosztály hajózási szakosztálya megtartotta eddigi hivatalos helyiségeit az igazgatóság főépületeben, (Andrássv-ut 75. sz alatt.) Az osztrák-magyar-orosz határforgalomban folyó évi julius hó 1-ével uj díjszabás lépett életbe, mely az egyrészt Fiume állomás és másrészt Orország közti forgalom részére tartalmaz díjtételeket és szállítási határozmányokat. . ,.. ,, , 1882. évi deczember 20-ától ó sz. sz. Ezen uj díjszabás altal az — — r-^——~—:

— 1883. evi január hó 1-tól uj sz. sz osztrák-magyar-orosz vasúti kötelékben érvényes díjszabás II. részének forint értékben kifejezett és eddig még hatályban volt csomóponti díjtételei, a nevezett díjszabáshoz megjelenti— XXIX. pótlékokkal együtt f. é. junius hó 30.-ával teljesen hatályon kivül helyeztetnek. A díjszabás ára darabonként 1 frt 50 kr. o. é. A m. kir. államvasutak vonalain 1892. évi február hó 1-től érvényes kilométermutatóhoz és helyi árudijszabáshoz (II. rész) 1892. évi augusztus hó 15-én az I. pótlék lép hatályba. A kilométermutató, valamint az árudijszabás pótléka a gyorsáru-forgalomra megnyitott B r o d-M oravice kitérővel és az összes forgalomra megnyitott U j v i d é k-D unapart állomással továbbá Zágráb m. á. v. uj állomás megujitása következtében