Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

—• 72 — A fa, csont, kaucsuk stb. feldolgozásával fog­lalkozott. 1884-ben 515 (10 234 frt), 1890-ben 743 (11.178 frt) önálló vállalkozó. A nagy-enyedi hajlított fabutorgyár, mely a fegyenczmunka okszerű kihasználására van fek­lelve, évenkint 40,000 frt forgalmat csinál. Az erdőségek kihasználása normális fejlődési irányzatot mutat, míg a fa iparszerü feldolgozása körül a haladás jóval csekélyebb. A kádároktól 1889-ben 5215 hordó, 1890-ben csak 3394 hordó került hitelesítésre. A bőr-, serte-, szőr- és tollipar csoportjában 1884-ben volt 373 (4692 frt), 1890-ben 484 (5271 frt), önálló vállalkozó. A timáripar hanyatlik és a jobb jövő csiráját magában hordó fejlődés csak Beszter­czén látható, a hol a meslerek közkereseti társulatot ala­kítottak, melynek Budapesten is raktára van; ez azonban a nyersbőr egy részét Budapestről kénytelen beszerezni, ahova a kész munkát is szállítja, ugy hogy kétszeres a szállítási dij. Hogy a társulat mennyire szükséges, kitűnik abból, hogy Tordán 120 kordoványos tímár közül alig 40, Szász-Bégenben 105 közül alig 30 folytatja a mesterségét. A szíjgyártóknak alig egy harmada van aktív állapotban. A Kereskedelmi Muzeum bőripari kiállításában részt vett a bőriparosok javarésze és többen személyesen is megláto­gatták a kiállítást. A szövő- és kárpitos-iparban 1884-ben 114 (1332 frt), 1890-ben 236 (1730 frt) önálló vállalkozó van. A szövészet, mely még csak a háziipar állapotában van. a román határzár folytán nem fejlődött ; a lakácsok száma 20-ról 17-re csökkent. Alakult azonban a nagy­enyedi szövőgyár, mely körülbelül 18,000 méter asztal­neműt, ruhaszövetet és butordiszt (gyapot- és lenfonálból) állit elő. A kötélverők egykor virágzó ipara is nagyon szenved a román határzár miatt; a kárpitosüzlet fejlődik, mert sarkalja a verseny és terjed a kényelem szeretete ; a gombkötő-ipar javulására semmi kilátás. A kákafonást több községben folytatják. A ruha - és pipere-készítő ipar csoportjá­han 1884-ben 2010 üzlet volt, (20,818 frt), 1890-ben 2267 (23,971 frt). De a fejlődés inkább extensiv jellegű és a nagy verseny rendkívül lenyomta az árakat. A kolozsvári és tordai csizmadiák a honvédségnek 2000 pár bakancsot készítettek, oly időben, mikor az üzlet pangott; a vállalkozók gyorsan és jól feleltek meg, tehát már másodízben bizonyítják, hogy a hadsereg felszerelésében sikeres részt vehetnek. A bőr­iparkiállitásban többen feltűnést keltettek; a vagyonosbak személyesen is meglátogatták a kiállítást és néhány apróbb munkagépet be is szereztek, de a nagyobb munkagépekről ugy nyilatkoznak, hogy csak akkor vehetnék hasznát, ha közkereseti társulás utján végeznék a munkát. A szabók 4része segéd nélkül dolgozik, mert károsítja őket a gyűjtő ügynökök és vándor raktárak versenye. A kalaposok panasz­kodnak az Oláhországból kiszorult szebeni és fogarasi ka­laposok versenye ellen. A papíriparban 1884-től 1890-ig a vállalkozók száma 23-ról 35-re, a kereseti adójuk 526 frtról 915 frtra gyarapodott. Élelmi és élvezeti szerek előállításával fog­lalkozott. 1884-ben 6628 (121,585 frt) és 1890 ben 7625 vállalkozó (133,690 frt). A malom-üzlet kielégítő volt. A Nagy-Enyedre tervezett czukorgyár építése elmaradt ésugy­látszik, hogy az erdélyi részekben a botfalvin kivül, (mely tavaly 39,800 mm.-t szállított el) most nincs kilátás. A mé­szárosok és hentesek száma 6 év alatt több mint 40%-kal szaporodott, de az üzlet miatt sok a panasz és a mészá­rosok azt óhajtják, hogy a husvágás mindenütt határozott számhoz köttessék és a húsárakat a hatóság szabályozza. A tojáskereskedők száma 6 év alatt 7-ről 88-ra emelkedett, mert néhány nagyobb vállalkozó a külföldön piaczot szerzett e czikknek. Alvinczen Marty René cognac-gyárat létesített, 50,000 frt tőkével és naponta 12 hectolitert készül előállí­tani. Sörfőzde négy van. de a sörtermelés erősen csökkent. A szeszadóról szóló törvény folytán a kisebb eczet­gyárosok elestek az üzlettől, mert adómentes szeszt csak azok kaptak, kik 60 liter termelésére kötelezték magukat; a nagy termelők fölverték az eczet árát és kezdetben az eczet gyártásra kért szeszszel visszaélések is történtek. A szesziparról szólva, a jelentés általában bírálja az uj adótörvény hatásait és felsorolja a kamara-kerület | 36 nagyobb szeszgyárát, melyek összesen 1.770,425 frt adót fizettek, amiből 9805 frt visszatéríttetett. A kolozsvári dohánygyár által előállított áru 1890-ben 2 és fél millió értéket képviselt. 1886—88-ban pedig közel 4 millió frtot. A vegyészeti ipar csoportjában 1884-ben 34 üzlet 2765 frtot, 1890-ben 48 üzlet 3306 frt adót fizetett. A zalathnai fémkohó 12000 frtnyi beruházással szénkéneg­termelésre rendezkedett be (a filloxera-irtás czéljaira) és 1226 mm. szénkéneget termelt. A Baruch-féle kőolaj-fino­mító gyár (Maros-Vásárhely) 80.000 frt értékű kőolajat ál­lított elő. Á kolozsvári gázgyár 42.00U frt értékű légszeszt állított elő : a fogyasztás 12%-kal emelkedett. A topánfalvi gyár 800 mm. azotint állított, elő. A kerület egyetlen olaj­gyárának üzlete csökkent, 5—60D0 mmt állított elő. Gvu­latelkén 25—30.000 frt tőkével keményítő-gyárát rendez­tek be. de az csakhamar leégett A Henter-féle szappangyár termelése 10.000 mm. Az albumin-gyártyás megszűnt, mert a tojásexporteurök jobban fizetik a friss tojást, mint a be­lőle készített gyártmányokat. Megszűnt a tisztított, belek kivitele is, mely nemrég Olaszország felé jelentékeny volt. Az építőipar-csoportban a vállalkozók száma 371 volt (4282 frt) és 541-re (8012 frt) emelkedett. Az építkezési kedv fokozódott; Kolozsvártt 85, M.-Vásár­helytt 127, Beszterczén 95, az egész kerület városaiban 422 uj lakházra kértek engedélyt: ezek közt a katonai építkezések fél milliónál többe kerültek. A sokszorosító iparban volt 1884-ben 41 (1KH frt) vállalkozó. 1890-ben 43 (1506 frt adó). A nyomdai munkások száma 120—130. A fényképészek száma emel­kedett ; figyelmet érdemel Veres Eerencz fényképész kísér­lete, hogy a fényképeken a színeket is rögzítse. Veres Amerikából kapott felszólítást találmányának értékesítésére. Fischer^ Vilmos porczellánfestézete külföldről is kapott, jelentékeny megrendeléseket. A kalotaszegi varrottas ujabb sikereket aratott és a marienbadi Fiscbl-czég késznek nyi­latkozott a varrottast bevezetni a világkereskedésbe. A kir. kereskedések száma 400-zal szaporo­dott és ez nem vált előnyére a nagy üzleteknek. A jelentés ismerteti ezekután a bank- és hitelügyi viszonyokat, a biztosítási ügyet, a posta és távírda forgal­mát. a vasúti forgalmat, a közutak állapotát és a vásárok ügyét, és jelzi a jogszolgáltatás és közigazgatás terén föl­merült főbb mozzanatokat. A táblázatokban fel vannak tüntetve : az aratás eredménye, a vasúton szállított buza, rozs. árpa, zab, ten­geri forgalma, ezen termények piaczi árai. a napszám át­lagai, a borsó, lencse, paszuly, burgonya, széna, alomszalma, marhahús, disznózsír, kemény tűzifa árai, a kiadott ipar­igazolványok (foglalkozások szerint), a lisztárak, az építési engedélyek városonkínt. építési anyagok árai. az osztrák­magyar bank fiókintézetének forgalma, a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegeinek tételei, az ingatlanok birtokai­ban és terheiben történt változások, a tűzkárok és végül a keleti vonal állomásainak forgalma. Különösen kiemeljük a predeáli állomás forgalmá­ról szóló részletes kimutatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom