Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

— 46 — litására, valamint a meglevő régi bútorzat javítására. Bánatpénz az ajánlati végösszeg 5%-a. (B. K. 61.) Miskolczi pénzügyigazgatósághoz f. é. ápril 6-áig, az edelényi dohánynagyáruda kezelésére. 1890. évi forgalom 34.768 frt volt. (B. K. 60.) Az orsovai m. kir erdőhivatalhoz f. é. április 6-áig, a Karánsebes városához közel fekvő «Berlova» község határában levő «Dossu mare» erdő területén található tiz even át kihasználandó mintegy 234.498 m3 bükk- és 19.068 m8

jegenyefára. Kikiáltási ár holdanként 90 frt. Bánatpénz 763 frt. (P. Ll. 73.) A sarajevói csendőrségi hadtestparancsnoksághoz ápr. 15-ig, mindennemű bútorok, takarók és ágynemüek. (S. L. 9. sz.) Bánatpénz 500 frt. Román vasutak igazgatóságánál márcz. 30., ápril 12-én bádogos és mázoló munkák a Plojest—Buzeu—Mi.rasetci, a Buzeu—Faurei— Barbosi és a Faurei—Fetesci vonalakon, óvadék 1200 frank; továbbá a Giurge* o—Bucarest—Plojest—Predeal—Buda—Slanig és a Bukarest— Fetesti—Slobosia—Calarasi vonalakon, óvadék 1300 fiánk ; ápril 7-én (uj sz.) a Cbitila—Piatra—Olt, a Titu—Tergoviste, Golesti—Campolung és a Costesci—Turnu—Magureli vasúton, óvadék 1300 fr; ápril 10-én (uj sz.) a Piatra—Olt—Verciorova, Filiati- Tergu —Jiu és Ramnicu—Corabia vonalon, óvadék 600 frank. (M. O. 258.) Román közmunka minisztériumnál, május 6—18-án talpfák és távírda oszlopok a Laculetz Puciosa vasúthoz, 57,000 frank. (M. O. 268.) Ugyanott, május 7—19-én, talpfák és távirdaoszlopok a crajovacalafati vasúthoz. 240,000 fr. (M. O. 268.) Ugyanott, május 7—19-én, talpfák és távirdaoszlopok a crajovacalafati vasút 2-ik szakaszához 250,000 fr. (M. O. (268.) Román vasutak igazgatóságánál márcz. 26. (ápr. 7.) 8600 tölgyfaczölöp Csernavodába és Feleseibe, óvadék 6000 fr. (M. 0. 268 ) Ugyanott, márcz. 28. (ápr. 9.) a galatzi és brailai dockok fakerítésére. 80.000 fr.; óvadék 4000 fr. (M. 0. 268.) Ugyanott, márcz. 28. (ápr. 9.) vasrács a galatzi és brailai dockokhoz. 29,000 fr.; óvadék 1450 fr. (M. 0- 268.) Ugyanott, ápr. 2 - 14-én a Csernavoda-Fetesci vasút (III. szakasz) földmunkáira 2.432,508 fr.; óvadék 50,000 fr. (M 0. 268.) Ugyanolt, ápr. 16—28-án. a Bacau-Piatra vasút hidjainak falazása 140.000 fr. ; óvadék 7000 fr. (M. 0. 268.) Ugyanott, ápr. 30., május 12-én 360,000 köbm. fára, óvadék 10%. (M. 0. 268.) Román vasutak igazgatóságánál április 9—21-én a Fetesti-Cernavoda vonal viaductjainak alapozása, (996,298 fr.) Óvadék 20,000 fr. (M. 0. 249.) A Román vasutak vezérigazgatóságánál április 2—14-én uj árlejtés a Csernavoda—Fetesti vasút 3-ik szakaszának föld munkáira, (2.432,508 frank) bánatpénz 50,000 frank. (M. 0. 242.) Ugyanoda, fenyőezölöpökre márcz. 26. (ápr. 7-ig). Óvadék 6000 fr. (M. 0. 250). Ugyanott, a Bacau-piatrai vonal hidjainak alapozására, ápr. 16—28-ig. Óvadék 7000 fr. (M. 0. 256.) Brailai kerületi bizottság, hid a Buzeu folyon, (64.599 frank) márcz. 19—31-én. Szerb államvasutaknál, márcz. 25., ápr. 6-án 311 köbm. talpfa és 120 köbm. fenyődeszkára. (S. N. 51.) Belgrád város villamos világítása tárgyában f. é. április 1 —13-án ajánlatok benyújtandók Belgrád városához. A részletes feltételek a belgrádi városi hivatalos lapban (6. sz.) tétettek közzé és a Tudakozó Irodában megtekinthetők. Összesen 62,000 méternyi utczaterület. világítandó meg és pedig 7000 méter I. oszt. utcza 65 ivlámpával és 55,000 métf-r utczaterület mintegy 1000 izzólámpával. Szófia város hatóságához f. évi julius hó 13-áig ajánlat nyújtandó be a villamos világítás bevezetésére. (209.) Szófia város törvényhatósága f. é. ápril hó 9-én árlejtést tart egy építendő városház elvállalására 2,150.000 frank költségelőirányzattal. Pótárlejtés ápril 14-én. Óvadék 107.500 frank. (223. és D. V. 53.) Kiállítások. Délmagyarországi ipar- és mezőgazd. kiállitás Temesvártt, megnyitási határidő julius 19. Agyag, czement-. aszfalt-és kőipari kiállitás a budapesti Kereskedelmi Muzeumban, megnyitási határidő 1891. május 15. Komáromi ipar- és gazdasági kiállitás, bejei, határidő ápril 30-ika. TenyészállatoK, gazdasági gépek, szerszámok és anyagok kiállítása Budapest ápr. 16—21-én, május 3—10-én és május 13. és i 4-én' (Gazd. Laook febr. 15.) Szegedi fabútor iparkiállitás (A. Ip. 9.) kapcsán virágkiállítás lesz. Bejelentések ápr. 15-ig fogadtatnak el és igy czimzendők : «Fa (bútor) iparkiállitás elnöksége, Szeged (ipartestületi ház.») Megnyitás 1891. julius 12-én bezárás aug. 23-án. A palermói 1891-iki olasz nemzeti kiállitás nemzetközi osztályának (kisipari munkagépek) programmja a «Tudakozó Irodában» megtekinthető. A kiállitás nyitva lesz 1891. november 1-étől 1892. máj. 31. Borászati kiállítás Astiban (Piemont): a gépek és munkaeszközök osztálya nemzetközi jellegű. Kitüntetések : arany-, ezüst- és bronzérmek. Bejelentési határidő márcz. 31. (B. F. I. 10.) Szőlővédelmi kiállitás Rómában ápr. 2-tőt 9-ig. Gazdasági kiállitás Luxemburgban. A Moniteur Industriel (12. sz.) jelenti, hogy a luxemburgi nagyherczegség gazdasági és kertészeti egyesülete 1891. második felébon gazdasági kiállítást rendez, {melyen belföldi tenyészállatok fognak kiállíttatni. A baromfi-, gyapjuipari és szőlőszeti kiállitás nemzetközi jellegű lesz. Vegyes közlemények. Csődeset Sófiában. A bolgár fővárosból vett értesítés szerint a «Bolgarsko pecsatarsko druzsesztvo» cz. nyomdai könyv- és papirkereskedői czég csődbe jutott. Csődbiztos G. C-olakot', tömeggondnok Orosakoff G. sófiai ügyvéd. (239.) A szerbiai dohánybeváltási szabályzat szövegét közli a szerb hivatalos lap 53. száina. A beváltási árak a következők : 1. kruseváczi dohány 150—300 fr.; 2. vranjai és uzsiczei 100—150 fr.; 3. leszkováczi, dolni-milanovaczi 60—100 fr.; 4. kraljevoi, loznicai és piroti 10—60 frank. Különösen jó minőségű dohányért 400 frankot is fizet az állam. A szerb hivatalos lap 55. (márcz. 10 —22-iki) száma a szerb állami dohánvgvár szabályzatát közli. Az állami ménesek. Vettük a Magyarország területén az 1891. évben szervezett fedeztetési állomásokon felállított, valamint az egyes tenyésztők által kibérelt állami mének kimutatását. A belgrádi fogyasztási adó tárgyában a szerb hivatalos lap márczius 9—21-iki száma a következőket közli: «A sajtóban néhány nap óta azt a hírt terjesztik, hogy az osztrák-magyar kormány tiltakozása folytán elhatároztatott, hogy az Ausztria-Magvarországból érkező áruk után, melyekre a Belgrád város fogyasztási adójáról szóló törvény ilyen adót követelt, ez az adó nem fog fizettetni. Azon helyzetben vagyunk, hogy ezeket a híreket alaptalanoknak nyilvánítsuk. Először is nem való az, hogy a fogyasztási adót. az Ausztria-Magyarországból hozott összes áruk után helyezték hatályon kivül. Másodszor valótlan az, hogy ama törvény részbeni végrehajtása az osztrák-magyar kormány felszólalása folytán maradt abban. Az ügy következőleg áll : Belgrád város kérelme folytán és a pénzügyminiszter ur jóváhagyásával a belerádi vámhivatal vállalta magára a városi fogyasztási adóról szóló törvény foganatosítását azon árukra nézve, melyek hozzánk a külföldről hozatnak be. A fogyasztási adóról szóló törvény 2. czikke szerint a fogyasztási adó csak annyiban szedetik, amennyiben ez nem ütközik a fennállott vagy fennálló törvények és rendeletek intézkedéseibe. És miután a Németországgal kötött szerződés (VII. czikk). a Francziaországgal kötött szerződés (1'2. czikk) és a többi szerződések a legtöbb kedvezményt biztosították az illető államoknak, — az Ausztria-Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés X. czikke értelmében az adófogyasztási tarifa foganatositásának a szerződéses államokkal szemben a következő szükségleti czikkekre kell szorítkoznia : italok, eledelnemüek, takarmány, tüzelő, világítási és építkezési anyagok. Ezt a határozatot a vámhivatal hozta, mert a városi fogyasztási adóról szóló, 1890. deczember 22-iki törvény erre a fennálló szerződésekre való tekintettel felhatalmazta.» Az osztrák-magyar-szerb kereskedelmi szerződésnek itt idézett X. czikke igy hangzik : «Ha az egyik szerződő fél területén, és pedig akár az egész országban, akár annak csak egyes kerületeiben is az állam, vagy községek vagy testületek javára valamely áruezikk előállítása, gyártása vagy fogyasztása után belső adó szedetik, a másik szerződő fél területéről bevitt ugyanaz az áruezikk ezen országban vagy ezen kerületekben csak ugyanolyan adóval terhelhető, de nem magasabbal vagv súlyosabbal. «Másféle adó vagy adópótlék és általában semmiféle adó nem szedhető azon esetben, ha az ugyanazon természetű áruezikkek az illető országban vagy kerületekben nem állíttatnak elő. vagy ha ugyanott ugyanazon illetékekkel nincsenek terhelve. «Kivételképen azonban egyes városokban vagy kisebb kerületekben foívasztási adók, italok és eledelek fogyasztása, takarmány, tiizeiőszerek és világító anyagok, valamint épületanycgok használata után még akkor is szedhetők, hogyha ezen czikkek azon kerületben, melyben a fogyasztási adó szedetik, nem állittatnak elő. Franczia-orosz kereskedelmi viszonyok. A párisi kereskedelmi muzeum — mint a Szvjet cz. orosz lapban (56.) olvassuk — nagyszabású orosz osztályt rendez be, melynek czélja előmozdítani az orosz nyerstermények bevitelét Francziaországba. A nevezett osztályban ki lesz állitva orosz vas, réz, nafta, gvapju, fa, kertészeti termékek, továbbá szőnyegek, a labastrom tár l' vak. kaukázusi ezüst-készítmények, brokátok és egyéb orosz iparczikkek. Megemlítjük ennek kapcsán, hogy a moszkvai állandó franczia kiállitás ipari és kereskedelmi osztályában 2000 kiállító, a művészeti osztályban pedig 700 kiállító lesz. Budapest, Légrády testvérek.