Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-28 / 54. szám

Melléklet a „Központi Értesitő" 1891-iki 11. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNY: A BUDAPESTI KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. 1891. Budapest, április hó 2-án. 12. szám. Budapesti Kereskedelmi Mazeum. A hazai termékek állandó Mállitása (a városligeti iparcsarnckban) nyitva van minden nap délelőtt 9-töl 12-ig és délután 3-tól 6 ig A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája (Akadémíautcza 12.) nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig. d. u.3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. (Telefonszám 865.) Hírlapok és folyóiratok. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának olvasótermében található: 24 magyarországi hírlap, 1 horvátországi, 9 ausztriai, 2 boszniai, 4 németországi, 13 francziaországi, 4 belgiumi. 2 olaszországi, 2 angolországi, 5 romániai, 7 szerbiai, 4 bolgár, 5 törökországi, 3 oroszországi, 1 amerikai és 1 egyptomi (franczia). 87 hírlap és folyóirat. A délmagyarországi ipari és mezőgazdasági kiállítás keretében 1891. julius hó 19-étől 25-éig időleges kertészeti (virág) kiállítás rendeztetik, melyről a «Temesvári kiállítási közlemények» 2. számában ezeket olvassuk : Ezen kiállításban résztvehetnek az összes mű- és kereskedelmi kertészek, kerttulajdonosok és virágkedvelők a magyar korona országainak területéről és pedig virágokkal, virágcsopvTtokkal, tropikus, exolikus vagy honi növényekkel, egyenkint vag: rendezett csoportokban, továbbá kerti tervekkel és növények vagy virágok képeivel. Osztrák és külföldi kiállítók szintén résztvehetnek, de csak kerti eszközökkel, szerszámokkal, gépekkel, vasszerkezetű növényházakkal, uj segédeszközökkel, kártékony rovarok irtására szolgáló vegyi szerekkel végül fészkelő és madárköltő-berendezésekkel stb. Minden kiállító legkésőbb f. évi junius hó végéig a délmagyarországi kiállítás végrehajtó bizottságánál bejelenteni tartozik az általa kiállítandó tárgyakat és a szükségelt szabad-, asztal- vagy falterületet négyzetméterekben, valamint azt, hogy mükedvelő-e az illető, avagy mükertész. A jury jutalmakat fog odaítélni. (Bővebb részletek a Tudakozó Irodában tudhatók meg. Délmagyarországi ipar- és mezögazd. kiállítás Temesvártt. megnyitási batáridő julius 19. A kereskedelmi muzeum sophiai képviselőségének 1890-ik évi üzleti jelentése. I. A sophiai képviselőség működését az üzleti helyiségek julius havában történt átvétele után megkezdette. Az állandó mintakiállitáson való részvételre 68 czég jelentkezett, melyek közül azonban f. év végéig csak 39 kiállító küldötte be mintáit: ezeken kívül az év folyamán még 13 más czég is részt vett a kiállításon, úgy hogy az év végével 52 magyar gyáros volt képviselve. Kiemelendő a magyar vas- és gépipar élénk részvétele, mely a kiállításnak sajátos jelleget nyújtott és a kedvező évi eredményben nyilatkozott. Sajnálattal kell azonban említenünk, hogy az erdélyi szövő- és faiparosok, kik közül eleinte többen jelentkeztek volt, a megígért mintákat nem küldöttek. Az üzleti viszonyok Sophiában a nagymérvű építési tevékenység daczára a lefolyt félévben általában igen kedvezőtlenül nyilvánultak, minek okai első sorban az aratás silány eredménye és a mutatkozó pénzhiány. Oly kiválóan mezőgazdaságra utalt országban, mint Bulgária, az aratás nagy és fontos tényező, mivel a külföldre elszállítandó termény feleslegben egyedüli aequivalensét találja a külföldi iparczikkek behozataláért. A kivitel hiánya érezhető a helybeli piaczon külföldi váltók nehéz megszerzése által, melyekre nézve a módozatok kedvezőtlenebbek voltak, mint az előző évadban. Még egyéb körülmények is okozták a silány üzleti forgalmat; ezek közül a nagyobb üzleti költségeket említjük, melyek semmi arányban nem állanak a csak csekély mértékben növekedő bevételekkel. Az erélyesen keresztülvitt utczaszabálvozások folytán többet bontottak eddig le, mint. felépült; a város központjában felépített uj házak a kereskedelmi forgalomra nem kielégítők és a magas lakbér néhány háziurat meggazdagitott ugyan, a kereskedőket ellenben roppantul megkárosította. A bolgár nemzeti bank által eleinte bőkezűen nyújtott földhitel az építési kedvet, mely nagy mérveket öltött, igen élesztette; midőn későbben a banknak ezen czélra rendelkezésre álló tőkéje fogyni kezdett, a hitelt az ingatlan értékének 40%-ára leszállította és végre teljesen beszüntette. A földhitel megtagadása sok vállalkozónak kellemetlenül esett, mivel idegen segély nélkül nem építhetnek és tőkéjüket, melyet nagy értékű telekbe fektettek, nem értékesíthetik. Az iparosok, kik az építéseknél el vannak foglalva, szintén szenvednek a hitel elvonása által, azonban ezek némi pótlékot fognak találni a nyilvános épületeknél, melyeknek elkezdését a jövő évben tervbe foglalták. Ezen épületek közül említést érdemel az uj fürdő szállóval, a városház, a vasúti állomásnál emelendő közraktárak stb.. azonkívül mint nagyobbszerü munkálatok a villanyos vilá-