Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-21 / 52. szám

— 1083 — 402. Dr. Wagner Jenő Budapesten, S7.íkvíz­gép ; a szab. kelt 1887. márcz. 18.. fiz. 5-ik évre, titkos leirás. XXI. 812. 403. Marc Edmond mérnök Párisban, mér­leg forgó, mutáló lappal, mely a súlyt önmű­ködőlég jelzi és a számjegyeket nyomtatott bár­czával önműködőlég kiadja ; a szab. kelt 1887. ápr. 25., fiz. 5-ik évre, leirás nyílt. XXI. 1002. 404. Klenk Gyula Budapesten, parkett­padló rakás asfaltba; a szab. kelt 1888. ápr. 22., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1286. 405. Rost Ottó mérnök Rákos-Kőbányán, rovatosan hornyolt födélcserép ; a szab. kelt 1888. márcz. 26., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1326. 406. Kohnen és Társ. czég Ehrenfeldben, papirhordók előállitására; a szab. kelt 18í-8. márcz. 28., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1577. 407. Ferbaky István és Dr Schenek István Selmeczbányán, javitások az elektromos akku­mulátorok eiektrodainak előállításában ; a szab. kelt 1888. ápr. 13., fiz. 4-ik évre, titkos leirás. XXII. 1751. 408. Mayer E. fiai czég Szombathelyen, javitott kiemelő és mélyiltő készülék egy s több barázdás ekéken; a szab. kelt 1889. márcz. 27., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXIII. 1142. 409. Hauff Gyula Stuttgart melletti Feuer­bachban, cserrendő bőrök mésztelenitésére és duzzasztására való eljárás ; a szab. kelt 1889. ápr. 27., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXIII. 1255. 410. Kádár Gyula Eszlárbán, lóhere meg­fejtő ; a szab. kelt 1890. febr. 13., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 700. 411. Fabrique d'horlogerie de Fontaine­meionban, ujitás zsebórákon; a szab. kelt 1890. márcz. 20., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1105. 412. Bürgermeister Antal Budapesten, tűn­nél-rendszer természetes szűrő; a szab. kelt 1890. márcz. 20., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1143. 413. Rohonczy Gida Budapesten, tavitás a korcsolyákon ; a szab. kelt 1890. ápr. 5., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1696. 414. Erdmann Hugó Saale melletti Halié" ban, eljárás szőrök és tollak festésére ; a szab. kelt 1890. ápr. 5., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1699. 415. Kozma Pál Vajda-Hunyadon, kötélpá­lya kadcsolo készülék ; a szab. költ 1890. ápr. 5., fiz. 2-ik évre, lnirás nyilt. XXIV. 1702. 416. ifj. Gessner Ernő Etneban, (Szászor­szág), ujitások szövetnyiró-gépeken ; a szab. kelt 1890. ápr. 18., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1718. 417. Donaldson John Kewben, Melbourne mellett ujitás önműködő jelzőkészülékeken a tartányokban lévő nyomásnak s a folyadék föl­szinének megjelölésére: a szab. kelt 1890. febr. 15., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 822. 418. Takács G. Vendel pipagyáros O-Zo­lyomban. (Magyarország), ujszerkezetü pipa; a szab. kelt 1886. márcz. 26., fiz. 6-ik évre, leírás nyilt. XX. 1062. 419. Bruck Ignácz jelenleg Bécsben, előbb Hirsch & Frank czég és Bruck Ignácz bizomá­| nyos mindnyájan Budapesten most csak a ' másodhelyen nevezett kézi-gombkészitó-gép; a szab. kelt 1887. márcz. 4., fiz. 5-ik évre, leirás nyi[t. XXI. 682. 420. Horváth István Budapesten, szabadon álló czimbalomtető ; a szab. kelt 1890. márcz. 10., fiz. 2-ik évre, leirás nyi-t. XXIV. 1148. 1891. évi május hóban ujabb díjfizetés által érvényességükben fentartott szabadalmak. 513. Schinzel Ede Nápolyban, kiményitett gummiból való vízmérő óra ; a szab. kelt 1890. ápr. 18., fiz. 2-ik évre, titkos leirás. XXIV. 1133. 514. Krnka Károly Weinbergeben, Prága mellett javitott ismétlő fegyver (.,Krnka rend­szer") ; a szab. kelt 1890. ápr. 18., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1138. 515. Gaggenaui vasmüvek részvénytársaság Gaggenauban, (Baden nagyherczegség), javitolt kettős gázégetó"; a szab. kelt 1890. ápr. 23., fiz. 2-ik évre, leirás nyilt. XXIV. 1174. 516. Sachsenberg fivérek Rosslauban, Mor­gan-féle lapátkerék hajlított vagy tört lapátok kai; a szab. kelt 1884. máj 3., fiz. 8-ik évre, leirás nyilt. XVIII. 755. 517. Lanston Tolbert Washingtonban, (Amerika egyesült államok), eljárás és gép oly nyomdabetük előállitására és szedésére melyek a sorok szedésének igazítását fölöslegessé teszik ; a szab. kelt 1888. máj. 5., fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1298. V. Állami kedvezmény. A kereskedelemügyi minister a pénzügyi és földmivelés­ügyi ministerek hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket. Dr. Krausz Izidor bu­dapesti vérlugsó gyára részére 1891. évi február 25-től szá­mítandó tiz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügy­minister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t-cz.-ben meg­határozott állami kedvezményeket Scheid G. A. zománcz gyárosnak arany, ezüst és egyéb íémpléh előállilására és feldolgozására, öntvények és zománczozás készítésére, továbbá a fémeknél szükséges előmunkálatok teljesítésére Budapest főváros területén felállított ipartelepe részére 1891. évi ápril hó 9-ik napjától számítandó tizenöt évre engedélyezte. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 267. szám. Egy pálczagyáros czégnek külföldi nikkelezett fém-pálczafogantyúkra, a kész pálczák kivitelének feltétele meilett. 268. szám. Egy gépgyárnak külföldi vaspléhre, az abból készített tárgyak, — továbbá külföldi kovácsolt vas­forralócsővekre, réz- és sárgarézcsövekre, valamint szellen­tvükre, a kész gőzkazánok kivitelének feltétele mellett. X. Ipartestületi és ipartársulati alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a Tisza-Büd és Szent-Miliály összeépült községek területén létesített ipartes­tület alapszabályait f. évi 34299. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t.-cz. 128. §-a alapján jóváhagyta. XII. Közlemények consulatusaink jelentéseiből. Tunis (1890. évi jelentés). A czukorszükségletet Fran­cziaország fedezi, daczára annak, hogy a franczia czukor az osztrák vagy magyar gyártmánynál (métermázsánkint) 25 centimmal drágább. Ennek oka a franczia czukor állítólag jobb minőségében rejlik. Az árak a következők voltak : franczia czukor q.-kint 41 frk osztrák v magyar czukor (Triesztből) I. min. > 40 frk 75 > » » II. » » 40 frk 25 Consulátnsunk véleménye szerint a piaczot czukorgyá­rosaink ismét visszahódíthatnák, ha az árak megfelelő leszál­lításán kívül a fizetési módozatokat is megkönnyitenék. (Pl. az áru átvételétől számítandó három havi fizetési határ­időt engedélyeznének.) Sofia (1891. I. évnegyedi jelentés). A vas apróáruk és az öntöttvas-áruk tekintetében az osztrák és a magyar gyártmányok voltak kivitelük jóságánál fogva a legkedvel­tebbek. A franczia-bulgár kereskedelmi egyezmény által megál­lapított érték szerinti elvámolás bírta arra a franczia czukor­gyárosokat is, hogy gyártmányaik eladásával e piaczon kísér­letet tegyenek. A franczia czukor árai a következők voltak (Marseilleben átvéve): koczkaczukor q.-kint 53 frk süvegczukor » 48 * centrifugalczukor q.-kint, zsákban ... 43 » Ily árak mellett, s azon körülménynél fogva, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom