Központi Értesítő, 1891 (16. évfolyam, 1. félév)

1891-06-21 / 52. szám

1064 -franczia czukor szállítási költségei sokkal nagyobbak, mint az osztrák vagy magyar árú, a franczia czukor nem bizo­nyult versenyképesnek. A magyar szesznek behozatala, a készlet nagysága kö­vetkeztében az előző évnegyedihez képest 1202 q.-val csök­kent. Oroszországból a legutóbbi évnegyedben is érkezett egy 101 q.-nyi szesz-próbaszálitmány; miután azonban drá­gább volt, mint a magyar árú, az orosz gyárosok további kísérletektől előreláthatólag elfognak állani. Sör tekintetében Németország versenye megszűntnek tekinthető s ez időszerint kiválólag magyar sör került fo­gyasztásra. Márczius hó végével a sörre is kiterjesztvén az azelőtt csupán a szeszre nézve fennállott 10°/0 -nyi fo­gyasztási adó. sörbevitelünk Bulgáriába már a legközelebbi jövőben előreláthatólag csökkenni fog s inkább a belföldi bulgár sör fog fogyasztatni, mely jóminősége mellett 40%-kal olcsóbb a külföldinél. London. (1890. évi jelentés). Az osztrák-magyar vám­területről Angliába szállított tojás menynyisége már jelentékeny részét képezi Anglia 2 milliárd darabot meghaladó összbevi­telének. A monarchiából származó tojások jó minőségük kö­vetkeztében olyannyira kedveltek a londoni piaczon, hogy gyakran előfordul, miszerint még más országokból származó, Hamburgon át Angliába bevitelre kerülő tojás szállítmányok is az «Austrian produce» megjelöléssel láttatnak el. Ezen visszaélés megszüntetése végett egyes kiviteli czégeink már több ízben fordultak londoni főconsulatusunkhoz azon kéréssel, hogy ezen tojáskivitelünket megkárosító eljárás ellen a «Merchandise Marks Act» alapján lépjen fel. Miután a vámhivatalok csak az esetben tartoztathalják fel a Hamburgon át érkező fennemlitett jelzéssel ellátott kül­földi tojás szállítmányokat, ha az «Austrian produce» jelzés­nek hamis volta minden egyes esetben igazoltatik, főconsulá­tusunk kiviteli czégeinket saját érdekükben figyelmezteti, hogy ez e végből szükséges concret adatokat lehetőleg meg­szerezni s általa az angol vámhatóságnak rendelkezésére bocsátani igyekezzenek. Főkonsulátusunk e jelentésében figyelmezteti kiviteli czégeinket az általok Angliába szállítandó árúknak a «Mer­chandise Marks Act» határozmányainak megfelelő megjelölé­sekkel ellátására, mivel azok figyelmen kivül hagyása esetén érzékeny bírságoknak teszik ki magukat. Cadix. (1890. évi jelentés). Consulátusunk sajnálko­zásának ád kifejezést a felett, hogy szeszgyárosaink egyálta­lán nem keresik fel a cadixi, sevillai és huelvaí piaczokat, hol a magyar szeszt, ha nem is legfinomabb borokkal, de mindenesetre a közönségesebb fajtákkal való keverés és a likőrgyártás czéljából szívesen vennék. S m y r n a. (1890. évi jelentés). A lefolyt évben számos ügynökség és bizományi-üzlet, alapíttatott Srnyrnában; de ezeknek túlnyomó része sem az ahoz szükséges tőkével, sem a szükséges üzletismeretekkel nem bírván, azon külföldi czégeket, melyek részéről megbizást vállaltak, eredményesen nem képviselhették s inkább az aprólékos bazár-ügyletekre irányították figyelmüket és azáltal, hogy a bizományba el­vállalt árúkon mindenáron túladni igyekeztek a piacz meg­bízhatóságát és jó hírnevét tetemesen csökkentették. Consulá­tusunk ennélfogva figyelmezteti kiviteli czégeinket, hogy az ilyen bizományi üzletekkel és ügynökségekkel szemben melyek néha igen jó hangzású összeköttetésekre hivatkoznak, a lehető legnagyobb óvatosságot tanúsítsák s mielőtt, árúikat reájok bíznák, a consulátus utján azok hitelképessége és megbízható­sága felől körülményesen tudakozódjanak. Ü s k ü b. (1890. évi jelentés). E consulátusi kerület összbe­vitelének s /5 -része az osztrák-magyar monarchiára esik. Ki­zárólag az osztrák-magyar monarchiából vitettek be : a czukor, a szesz, a fezek, a szivarkapapiros, a kész férfiruházatok, a kendők, a gyújtóárúk, a firniszek, a divatárúk, a vas és az ekék. Anglia, Francziaország, Olaszország, Belgium, Német­orszá g és Szerbia versenyével kell monarchiánknak megküz­deni a kávé, a papiros, a gyógyszeráruk, a vasáruk, a sör, a szerszámok, a zsákok, a kézmű-, diszmü- és apróáruk, a játékkártyák, s az épület-vasalások tekintetében. Üskübi kereskedők nézete szerint meglehetősen jövedel­mező volna a következő osztrák vagy magyar áruknak be­hozatala : ekék, kaszák, sarlók, szögek, épület-vasa lások, pléhek, porczellán, kőedény- és, üvegáruk, stearin- és viasz­gyertyák, papiros, posztó, kész férfiruhák, czipők, fehé'nemü, mindennemű szerszám, zsákok, órák. díszműáruk, sör, kések, ollók, kocsik ; és pedig mindezek olcsó középminőségben. Az üskübi piaczon kelendőséggel biró áruk közül azok, melyeket az osztrák-magyar monarchiából is lehetne szállí­tani a fennemlitetteken kívül a következők : fűszerek, rudvas, vaslemezek, vasdrót, sárgaréz, sárgarézdrót, czinkdrót, fehér­pléh, sárgarézpléh, vaspléh, rézlemezek, aczél, kávéscsészék, ablaküveg, közönséges palaczkok és üvegek, festékáruk, fehér és festett pamutáruk, zsinórok és szalagok ; cambric-, basma madapolan és kattun-szövetek; gyapjúszövetek, selyematlasz félselyemszövetek, bársony, selyemfonalak, apróáruk, czipő­felsőrészek (bőrből), talpbőr, mesterséges virágok, közönséges tapéták, viaszos vászon, bútorok hajlított fából, csont- és gyöngyházgotnbok, köszörúlőkövek, kályhák, drótfonatok, cze­ment. Üskübi cunzulátusunk késznek nyilatkozik kiviteli czége­j inknek ezen áruk bármelyike tekintetében ugy azok piaczi árát, mint a legnagyobb kelendőségnek örvendő mintákat közölni. Giurgievo. (1890. évi jelentés). A bútorok, azüveg-és porczelánáruk, a papiros, az olajak és ásványvizek beho­zatala a monarchiából nem vált lehetetlenné daczára a ro­mán általános vámtarifa tételeinek rendkívül magas voltának, | miután ezen árúk jobb minőségük következtében keresletnek örvendenek. Azon áruk közül, melyek a származásra való tekintet nélkül egyenlő bánásmódban részesülnek, a vegyi termékek, a festékáruk, a gazdasági gépek tekintetében az osztrák és a magyar gyártmányok sikeresen versenyeznek a más orszá­gokból származó hasonnemü gyártmányokkal, sőt azokat ki j is szorítják. -Á-rverési hirdetmény. A budapesti királyi zálogházak belvárosi intézetében mindazon tárgyak, melyek 1891 junius havában elzálo­gittattak és az árverési napig kiváltás vagy átíratás által rendbe nem hozattak : nevezetese» a ruhanemüek 1891. julius 3-án és a következő napokon — az ékszerek pedig ugyanazon hó 20-án és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben részt venni kívánó felek is tudomásvétel végett ezennel érte­síttetnek. Budapesten, 1891. junius 17-án. A kir. zálogházak igazgatóságától. Felelős szerkesztő: SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom