Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)
1890-04-27 / 36. szám
Árverési szabályzat a budapesti m. kir. zálogházak részére. A m. kir. zálogházakban 12 hónapra elzálogosított arany-, ezüst-és ékszertárgyak és ingóságok, valamint a 3 hónapra elzálogosított ingótárgyak, a mennyiben ezen idő alalt j ki nem váltattak vagy át nem Írattak (meg nem hosszabbít- ] lattak), az elzálogosítás határidejének leteltével, a lejáratot ; követő hónapban hivatalosan elárverezendők. 2. §. A m. kir. zálogházak igazgatósága köteles a hivatalos árveréseket falragaszok utján, továbbá a «Budapesti Közlönytben és a «Központi Értesitő»-ben, esetleg más nem hivatalos lapokban is közzétett hirdetések utján az árverést megelőző hónapban a közönségnek tudomására hozni olyképen, hogy a közzétételnek legalább 8 nappal az árverés első napja előtt kell megjelennie. Ünnep- és vasárnapra árverés egyátalán ki nem tűzhető. Az árverések nyilvánosak s azok versenyében, ! az alábbi §-ban foglalt korlátozástól eltekintve, mindenki részt vehet. Az igazgatóságnak jogában áll azonban oly egyéneket, kik az 1879. évi XL. t. cz. 128. §-ában körülirt kihágás miatt jogérvényesen büntetve voltak, az árveréstől kizárni. 4. §. A m. kir. zálogházak személyzetének és azok hozzátar- j tozóinak szigorúan tiltva van az árverésben részt venni. Az árverésben hivatalosan jelen levő becsüsnek azonban meg van engedve, hogy oly esetekben, a midőn a m. kir. zálogházak által adott kölcsönösszeg elérése czéloztatik, az árverésben részt vegyen. 5. §• Árverés alá csak azon tárgyak vehetők, a melyek az árverési hirdetményben megjelöltettek. 6. §. Az árverés a tárgyak felmutatásával és a kikiáltási ár hangos és érthető kikiáltásával kezdődik. 7- §Az eladandó tárgy kikiáltási ára a bárczán feljegyzett becsár. Ha az árverés folyama alatt kitűnnék, hogy ezen ár el nem érhető, az árverésvezető a kikiáltási árt leszállíthatja a m. kir. zálogházak összes követelése erejéig. A m. kir. zálogházak által adott kölcsön erejéig el nem adhatott s eképen a becsüs terhére visszamaradt tárgyak ujabb árverés alá boesátandók és az ismételten tartott árverések alkalmával a becsüs kívánságához képest, a kölcsönösszeg árán alul ií eladhatók. 8. §. Az árveréseknél hivatalból és együttesen jelen lenni tartoznak : a) az árverésvezető, b) egy pénztáros, c) egy becsüs, d) a kikiáltó és e) egy szolga, a kiket szolgálattételre az igazgatóság rendel ki 9. Az árverésvezető kötelessége : a) Az árverésvezető köteles az árverési előmunkálatoknál, nevezetesen : az árverés alá kerülő tárgyak kiírásánál, a bárczaszelvények sorba szedésénél stb. közreműködni és ügyelni arra, hogy a jegyzőkönyv (árverési kivonat) minden tekintetben helyesen és tisztán készíttessék el. A saját hivatalos használatára készített jegyzőkönyvpéldányon a számadási teendőket teljesítvén, saját jegyzőkönyvét a pénztároséval személyesen összehasonlítani és öszszeegyeztetni tartozik. b) Az árverésnél arra ügyel, hogy a rend meg ne zavartassák. Jogában áll a rendet megzavaró egyéneket meginteni, szükség esetén az árverési teremből ki is tiltani. illetve e célból az árverésnél jelen levő rendőri közeg közbenjárását igénybe venni. Ha összebeszélést, vagy egyéb az árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére irányuló körülményeket tapasztal, tartozik az árverést felfüggeszteni és az igazgatóságnak azonnal jelentést tenni. c) A vételajánlatokat az árverésvezető tartozik minden egyes esetben tudomásul venni, azt kellően kikiáltani, a legmagasabb ígéretet háromszori felhívás után elfogadni s azt. egy kalapácsütéssel jelezni. Kétes esetekben, azaz ha több ajánlattevő tartana igényt egy leütött tételre, s ha az meg nem állapitható, hogy kinek részére történt a leütés, az árverésvezetőnek kötelessége — a mennyiben a vételár még át nem vétetett volna — a tárgyat újból árverés alá bocsátani. Egy már kifizetett tárgyat visszavenni és újra árverés slá bocsátani tilos. Azon esetben pedig, ha a legnagyobb ajánlatot tevő a fizetést megtagadná, a tárgyat újból árverés alá bocsátani, egyben pedig a fizetést megtagadó árverelőt az árverési teremből kitiltani tartozik.