Központi Értesítő, 1890 (15. évfolyam)

1890-04-27 / 36. szám

- 448 — d) A kalapácsütéssel leütött ajánlatot, vagyis az eladási árt az árverésvezető az illető tárgy bárczaszelvény hátlapjára irja, melynek alapján a kikiáltó az összeget átveszi és a pénztárosnak. kinek e szelvény egyúttal utalványul szolgál, átadja. e) Az árverésvezető az eladási árt sajátkezüleg vezeti be az árverési jegyzőkönyv megfelelő rovatába. Hibás bevezetés esetén a hibás összeget veres tintával felismerhetőleg áthúzza és a helyes összeget veres tintával amannak fölébe irja. /) Az árverésvezető köteles ügyelni arra, hogy az árveréshez kirendelt pénztáros a pénztárt rendesen kezelje és hogy az elszámolás a központi pénztárral rendben történjék. Kötelessége a napi zárlat helyességéről meggyőződést szerezni és a pénz átadásánál naponként jelen lenni. (j) A naponkénti árverés befejeztével a vételárakkal kitöltött árverési jegyzökönyvet a pénztáros jegyzőkönyvével összehasonlitani és a befolyt pénzeket tétel és rovat szerint összegezni tartozik. h) A naponkénti árverés bevégeztével tartozik a jegyzőkönyvet rendesen lezárni, a vételárakat egy kimutatásban kitüntetni s a kimutatást az intézeti könyvelőnek átadni. i) A mennyiben az árverésen tárgyak visszamaradtak, tartozik az árveréstől visszamaradt zálogokat s az ezekre vonatkozó bárczaszelvénveket, valamint az eladott tárgyakra vonatkozó bárczaszelvényeket raktározás, illetve irattárba helyezés végett az illető zálogöröknek visszaszolgáltatni. j) Az árverési raktár kettős zár alatt áll; az egyik zár kulcsa az árverésvezetőnél, a másik zár kulcsa pedig a közreműködő zálogőrnél marad. k) Az árverésvezetőnek kötelessége szigorúan őrködni a fölött, hogy más, mint az árverési hirdetményben megjelölt, hivatalosan árverés alá kerülő tárgyak árverés alá ne bocsáttassanak. 10. §. A pénztáros kötelessége: a) A pénztáros az árverésvezetővel együtt, köteles az | árverési előmunkálatoknál nevezetesen: az árverés alá kerülő j tárgyak kiírásánál, a bárczaszelvények sorbaszedésénél, stb. közreműködni és ügyelni arra, hogy a jegyzőkönyv (árverési kivonat) minden tekintetben helyesen és tisztán készittessék el. A saját hivatalos használatára készített jegyzőkönyv- ; példányon a számadási teendőket teljesítvén, saját jegyzőkönyvét az árverésvezetőével személyesen összehasonlitani s összeegyeztetni tartozik. b) Az árverés folyama alatt az árverésvezető által utalványozott eladási árt és a bárczaszelvényt a kikiáltótól át- | veszi, a jegyzőkönyvbe bevezeti, úgyszintén a vevő nevét a jegyzőkönyvbe feljegyzi. e) Az árverés megkezdése előtt, kiváltás czéljából jelentkező felek által bemutatott bárczán a m. kir. zálogházak követelési összegét számfejti s ennek bevételezése és szabályszerű feljegyzése után a vonatkozó tárgyat kiutalványozza. d) A naponkénti árverés befejeztével a vételárakkal kitöltött árverési jegyzőkönyvet az árverésvezető jegyzőkönyvével összehasonlitani és a befolyt pénzeket tétel és rovat szerint összegezni tartozik. e) A naponkénti árverés befejezése után naponként pénztár-zárlatot készit s a befolyt pénzl ugyancsak naponként a zálogház központi pénztárába beszolgáltatni tartozik. Az árverési pénztár kezelője az árverést megelőzőleg szabályszerű elismervénve ellenében pénzváltás czéljából legfeljebb 50 frtig terjedő ellátmányt kap a központi pénztártól, mely ellátmányt az ugyanazon napi árverés befejezése, illetve a napi pénzlári zárlat elkészflése után, ugyancsak a többi pénzekkel együtt még az nap a nevezett pénzlárba visszaszolgáltatni köteles. f) Az árverési pénztárból kiadásokat semmi czim alatt sem szabad teljesíteni. 11. §• A becsüs kötelessége : A becsüs minden egyes árverés alá kerülő tárgyat egyenként megvizsgálni, netán észlelt hiányokat, a bárczaszelvényre azonnal feljegyezni tartozik. Különösen kötelessége arany-, ezüst- és ékszerárveréseknél az arany és ezüst súlyát pontosan meghatározni s főleg arra ügyelni, hogy nem valódi arany és ezüst tárgyak és kövek, még ha tévedésből zálogtárgyul elfogadtattak is, árverés alá ne kerüljenek. 12. §. Az árverési kikiáltó kötelessége : a) Az árverési kikiáltó kezébe vévén az árverésvezető által árverésre utalt tárgyat, azt felmutatja olyképen, hogy az a jelenlevők által teljesen látható legyen s egyúttal a tárgy számát és árát hangosan kihirdetni tartozik. b) Felügyel a tett ajánlatokra s ha a jelenlevők részéről — bizonyos idő lefolyása alatt — ajánlat már nem tétetik, az árverésvezetőt ezen szavakkal «senki többet.» a tárgy leütésére figyelmezteti. c) Ő veszi át az árverésvezetőtől a számfejtett, bárczaszelvényt s ennek alapján a vevőtől a leütött összeget és ugy a pénzt, mint. a bárczaszelvényt a vevő nevének érthető megnevezése mellett a pénztárosnak kézbesiti. Budapesten, 1890. évi márczius 27-én. Baross, s. k. árverési hirdetmény. A budapesti királyi zálogházak belvárosi ii. /zetében mindazon tárgyak, melyek 1889. április havában elzálogittattak és az árverési napig kiváltás vagy átíratás által rendbe nem hozattak : nevezetesen a ruhanemüek 1890. május 5-én és a következő napokon — az ékszerek pedig ugyanazon hó 22-én és a következő napokon elárvereztetnek. Miről nemcsak az elzálogitó, hanem az árverésben résztvenni kivánó felek is tudomásvétel végett azon hozzáadással értesíttetnek, hogy ruhanemüekkel együtt azon prémes ruhák és félbársonynyal prémezett vagy más szövetekből készült ruhanemüek is. melyek 1890. évi január havában zálogittattak el és csak három hóra vétettek át., eladandók lesznek. Budapesten, 1890. április 17-én. A kir. zálogházak igazgatóságától. Feleifis nm'kesxtrt: SZÁSZ RÓBERT, minister! titkár. Nyomatott Légrády testvéreknél.