Bognár Istvánné - Sümeghy Pálné: Iparjogvédelmi ismeretek 8/3 - Külföldi védjegyjog és -mintaoltalom (1982)
I. Védjegyjog
A jogszerzés szempontjából a védjegy használatának szerepe: lajstromozási kérelmet az terjeszthet elő, aki saját maga vagy jogelődje révén egy védjegyet belföldön már használt vagy ismertté tett (a lajstromozás azokra az árukra vagy szolgáltatásokra terjed ki, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használták). Külföldiek lajstromozási kérelmüket a származási országban fennálló lajstromozott védjegyre alapíthatják, olyan árukkal kapcsolatban, amelyeken a védjegyet használták. Ha a lajstromozási kérelmet a védjegy jövőbeni használatának szándéka mellett nyújtják be, a lajstromozásról szóló határozat vételétől számított hat hónapon belül a bejelentőnek a védjegy Kanadában történő használata kérdésében nyilatkoznia kell a védjegyhatóságnál. A lajstromozástól számított három év elteltével a lajstromozó hatóság bárki által előterjesztett kérelem alapján felhívhatja a védjegytulajdonost a használat igazolására. Ennek hiányában, ha a használat hiányát megfelelő indokkal nem igazolják, a védjegy törölhető vagy oltalma korlátozható. 6) Oltalomból kizárt megjelölések; ütközés korábbi jogokkal Nem szerezhető oltalom élő személy vagy 30 éven belül elhunyt személy nevére, kivéve, ha a név már a forgalomban szerzett megkülönböztető jelleggel bir; az olyan védjegyekre, amelyek ábrázolása, szóban vagy Írásban angol vagy francia nyelven az áruk jellemzőit fejezik ki, vagy ilyen kifejezést tartalmaznak, vagy e vonatkozásban megtévesztőik,• magának az árunak bármely nyelven történő megnevezéseire. Kizártak az oltalomból a királyi címerek és jelvények, felségjelek, bármely olyan jel, amely azt a képzetet keltheti, hogy a termékek gyártása vagy a szolgáltató tevékenység királyi, kormány vagy egyéb hivatalos támogatást élvez, a vörös kereszt szó és ábra, a Vörös oroszlán, és Nap jele, a Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikke szerinti hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jelek, zászlók, cimerek, a közrendbe 84
