Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - IX. Felszólalás

gyára, másrészt hogy a találmány haladást jelent-e a technika állását képezd feltárt megoldásokhoz képest. Gyakorlatilag ez az a jogalap, amelyre a felszólalásokat túlnyomórészt alapozzák, és ténylegesen az újdonsággal és haladással kapcsolatos em­lített vizsgálat és analizis teszi ki a felszólalói munka túlnyomó részét. A 45. § a) és b) pontjaira alapozott felszólalás azért ritka, mert nemigen fordul éld' az, hogy az OTH olyan bejelentést tesz közzé, amely nem műszaki jellegű, gyakorlatban nem alkalmazható, vagy amelynek tárgya a Szt. 6. § (3) bek. a) vagy b) pontja alapján ki van zárva a sza­badalmi oltalomból. Ha ez mégis megtörténik, a szabadalom megtaga­dása a Szt. 45. § a) vagy b) pontjára, mint jogalapra épitett felszó­lalással természetesen elérhető. Végül felszólalási jogalap az is, ha ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom van (Szt. 45. § g) pont). Ez esetben az OTH a szabadalom engedélyezését igényrontás miatt ta­gadja meg. E korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom általában még nem került publikálásra a felszólalással támadott bejelentés be­nyújtásának időpontjában; ha igen, ujdonsághiányra hivatkozva szólal­junk fel. Az igényrontás alapján eszközölt támadásnál ugyanis csak az igénypontok összevetéséről lehet szó, azaz a felszólalás csak akkor ve­zet eredményre, ha a korábbi bejelentés vagy szabadalom főigénypont­jának jellemzői azonosak a felszólalással megtámadott bejelentés fő - igényponti jellemzőivel (részleges egybeesés esetén a felszólalás kor­látozást eredményezhet), mig ujdonsághiányra alapozott felszóalásban 4325 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom