Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)
A. Bejelentési eljárás - IX. Felszólalás
gyára, másrészt hogy a találmány haladást jelent-e a technika állását képezd feltárt megoldásokhoz képest. Gyakorlatilag ez az a jogalap, amelyre a felszólalásokat túlnyomórészt alapozzák, és ténylegesen az újdonsággal és haladással kapcsolatos említett vizsgálat és analizis teszi ki a felszólalói munka túlnyomó részét. A 45. § a) és b) pontjaira alapozott felszólalás azért ritka, mert nemigen fordul éld' az, hogy az OTH olyan bejelentést tesz közzé, amely nem műszaki jellegű, gyakorlatban nem alkalmazható, vagy amelynek tárgya a Szt. 6. § (3) bek. a) vagy b) pontja alapján ki van zárva a szabadalmi oltalomból. Ha ez mégis megtörténik, a szabadalom megtagadása a Szt. 45. § a) vagy b) pontjára, mint jogalapra épitett felszólalással természetesen elérhető. Végül felszólalási jogalap az is, ha ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom van (Szt. 45. § g) pont). Ez esetben az OTH a szabadalom engedélyezését igényrontás miatt tagadja meg. E korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom általában még nem került publikálásra a felszólalással támadott bejelentés benyújtásának időpontjában; ha igen, ujdonsághiányra hivatkozva szólaljunk fel. Az igényrontás alapján eszközölt támadásnál ugyanis csak az igénypontok összevetéséről lehet szó, azaz a felszólalás csak akkor vezet eredményre, ha a korábbi bejelentés vagy szabadalom főigénypontjának jellemzői azonosak a felszólalással megtámadott bejelentés fő - igényponti jellemzőivel (részleges egybeesés esetén a felszólalás korlátozást eredményezhet), mig ujdonsághiányra alapozott felszóalásban 4325 82
