Iványi István - Kovári György: Iparjogvédelmi ismeretek 2/2 - Szabadalmi eljárás, a vizsgálat módszertana (1980)

A. Bejelentési eljárás - IX. Felszólalás

tése akkor is célszerű lehet, ha ujdónságrontó adat vagy igényrontó bejelentés az igényelt, de a bejelentőt meg nem illető elsó'bbség és a tényleges bejelentési elsó'bbség közötti időszakban nem keletkezett. Ilyen felszólalás például előhasználati jogot alapozhat meg. ( Miután az elsó'bbség jogosultságának kérdését megvizsgáltuk, követ­kezzék annak megállapitása, hogy a találmány egységes-e, Amennyi­ben nem, a 45, § d) pontja is felszólalási jogalapként jelölhető meg. Az egység hiányával kapcsolatos sikeres támadás eredményeként a bejelentés megosztása érhető el, és esetleg tisztább képet kap a fel­szólaló arra nézve, mennyiben sértik érdekeit a megosztás eredmé­nyeként külön-külön jelentkező bejelentésekben élesen elkülönitett jogok. A következő lépés lehet a leírás és igénypontok vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek e a törvényes követelmények - nek (45. § c) pont). E vizsgálat végrehajtása még akkor is célszerű, ha a támadás feltehetően nem vezet a szabadalom megtagadásához, azonban a bejelentő olyan korrekciók végrehajtására kényszerülhet, amelyek már önmagukban az igény korlátozását eredményezhetik (például ha az igénypontok zavaros szövegezésüek, nincsenek össz­hangban a leirással stb.). Ezután következhet annak megvizsgálása, hogy a bejelentés tárgya u]-e és haladást jelent-e (Szt. 45. § f) pont). Ehhez ujdonságvizs­­gálatot kell végezni, majd a technika állásához tartozó adatokat cso­portosítani, értékelni kell, egyrészt abból a szempontból, hogy - részben vagy egészben - nem uj dons ágrontó ak-e a bejelentés tár- 4325 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom