Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

A szabadalmi oltalomhoz fűződő teljes jogi hatály akkor áll be a bejelentés napjára visszamenő hatállyal, amikor a találmányra a szabadalmat megadják (.végleges szabadalmi oltalom).

A szabadalmi oltalom hatálya

"A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznositási jog kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalombahozatalára".

(Szt. 11.§. /1 / bek.)

’’Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is.” (Szt. 11.§. /2/ bek.)

"A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra másnak engedélyt adni. E kötelesség elmulasztása esetén a szabadalomra kényszerengedélyt (Szt. 21.§.) lehet adni.” (Szt. 10.§. /3/ bek.)

’’Eljárásra engedélyezett szabadalom esetén, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni kivéve, ha a termék előállítására más eljárás már ismertté vált.” (Vr. 6.§.)

Hatályos jogunk — eltérően a korábbi szabadalmi törvényünktől — nem tekinti a szabadalmi jogot tulajdonjognak és ezért alkalmazza a korábbi jogunkban, és a külföldi jogokban, valamint a nemzetközi egyezményekben jelenleg is használatos szabadalom-tulajdonos megnevezés helyett a "szabadalom jogosultja" illetve röviden a "szabadalmas" kifejezést arra a személyre, aki a találmányra szabadalmat kapott. Annak

4694

31