Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)
II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
ellenére azonban, bogy hatályos jogunk a szabadalmat kapott személyt nem a szabadalom tulajdonosának tekinti, a szabadalmasnak a szabadalom feletti rendelkezési joga tartalmilag hasonló a tulajdonjoghoz. Ezért a jelenlegi hazai jogi szóhasználatban még gyakran fordul elő a szabadalom-tulajdonos megnevezés. A szabadalmi jog rendeltetését, határait az adott társadalmi - gazdasági viszonyok határozzák meg. Ezért, amig a kapitalizmusban a szabadalmak az üzleti versenynek, a konkurrencia harcnak, a tőkés monopolhelyzet biztosításának, illetve a minél nagyobb tőkés profit szerzésnek eszközei, addig a szocialista irányú társadalmi - gazdasági rendben a szaoadalmi jog rendeltetése a szabadalmak tárgyainak minél szélesebb körű hasznosításának elősegítése. Az Szt. a szabadalom hatályának meghatározásánál figyelembe veszi, hogy a technika ugrásszerű fejlődésével a szabadalmasok jelentékeny részének nem állnak vagy csak részben állnak rendelkezésére a találmány megvalósításának anyagi, műszaki, gazdasági feltételei, és ezert a törvény a találmány hasznosításának közvetlen módja — a megvalósitás — mellett utal a találmánynak a gazdasági életben szintén tipikus másik módjára a hasznosítás engedélyezésére, a licencia adásra. A hasznosítás ezen módjának a közvetlen felhasználás mellé rendelése az Szt.-ben azt is kifejezésre juttatja, hogy az engedély (a licencia.) alapján hasznosító gazdasági szervezetek (vállalatok, szövetkezetek, stb.) azaz az engedélyesek, a licencia keretei között harmadik személyekkel szemben éppen úgy védelemben részesülnek, mint a szabadalmas. Abból, hogy a kizárólagos hasznosítási jog terjedelmét az Szt. a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállításában és használatában, továbbá forgalombahozatalában határozza meg, kitűnik, hogy a találmány tárgyának harmadik személy által való nem rendszeres, nem üzemszerű — tehát egyedi — előállítását ás felhasználását (forgalombahozatal nélkül) a törvény nem mekinti a szabadalmi jogot sértőnek. Ha tehát valaki pl. egy szaba-32 1694
