Solt Artúr: Iparjogvédelmi ismeretek 2/1 - Találmányi és szabadalmi anyagi jog (1980)

II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

nem tartozik a munkáltató tevekenységi körébéz (pl. szeszipa­ri vállalatnak nem lehet szolgálati találmánya cigaretta elő­állításra szolgáló eljárás). A munkaköri kötelesség megállapításának alapját a dolgozó tevékenységi jegyzéke, vagy a vele kötött szerződés Ipl. munka-, megbízási szerződés) képezi, ezek hiányában a feltaláló által betöltött munkakör tekintetében kialakult gya­korlatot kell alapul venni. Ha a feltalálónak nem munkaköri kötelessége a ta­lálmány megalkotása, akkor jogszerűen nem lehet a találmányt szolgálati találmánynak minősíteni, még akkor sem, ha ebben a munkáltató és a feltaláló megegyeznek, mert a szolgálati ta­lálmány egyik fontos kelléke a munkaköri kötelesség hiányzik. Átruházhatja viszont a feltaláló az ilyen találmányt a munkál­tatójára, amely aktussal azonban nem válik a találmány szolgá­lati találmánnyá. A szabadalmas munkáltató jogait és kötele­zettségeit a feltalálóval szemben ez esetben az átruházási szerződésben állapítják meg a felek. Annak érdekében, hogy a munkáltató a szolgálati ta­lálmánnyal kapcsolatos jogait gyakorolhassa, annak a dolgozó­nak, aki munkaköri kötelessége keretében hoz létre találmányt, ezt ismertetnie kell a munkáltatójával, aki nyilatkozik, hogy igényt tart-e a találmányra illetve a szabadalomra, és ha nem, hozzájárul-e ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelke­zik. Ez utóbbi esetben a feltaláló vagy jogutódja minden kor­látozás nélkül, saját nevében jelentheti be szabadalmaztatás­ra a találmányt. Törvénysértően jár viszont el a feltaláló, ha talál­mányát , melynek megalkotása munkaköri kötelességét képezte, munkáltatójának tudomása és hozzájárulása nélkül saját nevében bejelenti, és ezzel megfosztja a munkáltatóját pl. attól, hogy a szolgálati találmány bejelentésétől eltekintsen és azt ipari titokként kezelje. Ez esetben a feltaláló fegyelmi felelősség­re vonható, és ha munkáltatójának kárt is okozott; a dolgozó anyagi felelősségének szabályai szerint kártérítésre kötelez­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom