Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek
nek külön jóváhagyásra, kidolgozásukat azonban ajánlásokkal és más közvetett eszközökkel a minisztériumok szakszervei segit ik. 3.2.4 Országos Középtávú Kutatás-fejlesztési Terv A tudománypolitika időszerű feladatairól 1978-ban hozott minisztertanácsi határozat alapján kibővítésre kerül a tervezés rendszere. A VT. ötéves tervidőszakra Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési Terv (OKK'KT) készül. Az OKOT célja, hogy a középtávú népgazdasági terv társadalmi, gazdasági célkitűzéseit megalapozza a kutatás-fejlesztés eszközeivel. A tervben a kiemelkedő fontosságú és már beigazolódott kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetésével nagy súlyt kell kapnia az innováció erősítésének. A tervnek célja az is, hogy az erők és eszközök mobilizálásával végbemenjen a kutatóbázis feladatokhoz igazodó szerkezeti átalakításának folyamata. 3.2.5 Egységes konzisztens programok A kutatás-tervezésnek természetesen saját metodikája, technikája is van. Ennek lényege, hogy a célok, a megvalósitás időtartama, egységes konzisztens programot képezzenek. A tervezés metodikája a középtávú tervezés esetében a hagyományos középtávú gazdasági tervezéssel mutat rokon vonásokat. Azokat a kutatás-fejlesztési feladatokat öleli fel, amelyek programozhatóak, tehát a kutatómunka már előrehaladottabb fázisában vannak. Az OTTKT tervezési módszerre közelebb állnak a távlati népgazdasági tervezéshez, amely prognózisokra, koncepciókra, az azokból levonható verbális és számszerűsíthető konzekvenciákra, matematikai modellekre alapozódik. A kutatás-tervezés ez idő szerint még kevéssé rendelkezik kiforrott módszerekkel. Ez következik egyrészt a tervezés tárgyául szolgáló terület lényegéből, hiszen a kutatás önmagában útkeresés, másrészt a tervezésnek nincs nagy múltja, kevés tapasztalata van. 76 4614
