Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
III. Váci György: Tudománypolitikai ismeretek
összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős minőségi változások mentek; végbe az iparilag fejlett országok kutatástervezésében. A szocialista országokban kialakulóban van egy olyan differenciált tervezési rendszer, amely csak a társadalmi-gazdasági szempontból legfontosabb feladatokat koncentrálja a központi tervezés hatókörébe. A kutatás-fejlesztés többi feladatai ágazati tervekben, intézeti tervekben, programokban jelennek meg decentralizáltan. A szocialista országok gyakorlatát követve egyre több tőkés országban is a. tudományirányitás szerves részévé válik a kutatás tervezése. 4. A következőkben, inkább csak felsorolásszerűen a tudcmányirányitás más eszközeiről, módszereiről lesz szó 4.1 A kutatás finanszírozása A kutatás finanszírozása, anyagi ellátása a kutatási tevékenység egyik alapvető inputja. Tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a szorosan vett kutatás-tervezéshez, általános funkciója, hogy biztosítsa egy adott időszakban szükséges anyagi erőforrásokat, a kutatóhálózat fenntartására, bővítésére, korszerű eszközökkel való ellátására a kutatás-fejlesztés céljainak eléréséhez. Az anyagi erőforrások elosztásának fontos feladata, hogy megfelelő arányokat biztosítson a konkrétabb kutató-fejlesztő tevékenység és az egyéb kutatások (pl. alapkutatások, nagyobb távlatban eredményeket ígérő kutatások) számára. A pénzügyi eszközöket rendelkezésre bocsájthatja az állami költségvetés vagy a termelőszektor, lehet azonban egyéb forrás is (pl.: nemzetközi alapiok). A fejlett ipari országokban a kutatás-fejlesztési ráfordítások — a nemzetközi adatok alapján — növekvő tendenciát mutatnak. A ráfordítások növekedési üteme ezekben az országokban az utóbbi 8—TO évben átlagosan évi 15—16% volt (beleértve az inflációs rátát is). 77
