Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek
b) A vállalatok vezető állása dolgozóinak érdekeltségi rendszere a vezetőket hivatott mozgósítani a gazdálkodási hatékonyság javítására, az éves (rövidtava) és távlati feladatok teljesítésére. Miután a sokrétű, bonyolult és összetett vezetői munka hatékonyságát a nyereség teljes egészében nem képes kifejezni, a gazdálkodási érdekeltség nem szűkíthető le a nyereségériekeltségre, illetőleg nem korlátozható egy mutatóra. Célszerű inkább a gazdálkodás komplex értékelését alkalmazni. Az ezt biztositó uj szabályozás az éves, rövidtávú feladatokra történő ösztönzés mellett lehetővé teszi az ösztönzést a távlati, fejlesztési, szervezési, piacpolitikai tevékenység színvonalának javítására, valamint az ágazati speciális feladatok megvalósítására is. A vezetői érdekeltségi rendszerben a vállalati teljesítménymutatóhoz (elsősorban jövedelmezőségi mutatóhoz) kötött éves prémium és különösen a tevékenység átfogó értékelésén alapuló komplex jutalom (amely az éves alapbér 20 százalékát teheti ki) lehetőséget biztosit a megalapozó és távlati feladatok teljesítésének ösztönzésére. A megalapozásban fontos szerepe van a műszaki fejlesztésnek és igy a felügyeleti szervek által előirt jutalmazási szempontok között minden ipari ágazatban és alágazatban megfogalmazást nyernek a tudományos-technikai haladást elősegitő követelmények. Sajátos lehetőséget biztosit az ösztönzésre a személyi fizetések módszere. Személyi fizetésben azon dolgozók — vezetők és beosztottak — részesülhetnek, akik tevékenységükkel kiugróan segitik az adott gazdasági egység eredményes működését. A személyi fizetés azért tekinthető a tudományostechnikai haladást szolgáló speciális módszernek, mert gazdasági-műszaki területen széles körűen alkalmazzák tudományos kutatók, termelési irányitók, és gazdasági tanácsadók ösztönzésére. 4614 47
