Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek
a rendelkezésre álló munkaerő hatékony felhasználásában, de emellett műszaki fejlesztés és termelékenység növelés elősegítésében is. 1976-tól fokozatosan egyre bővebb körben — elsősorban az építőiparban a könnyűipar különböző ágaiban a közlekedés és mezőgazdaság területén — alkalmazzuk a bértömegszabályozást, amely az anyagmentes termelési érték (bérfejlesztési mutató) alakulásától függően, illetőleg központilag határozza meg a vállalatnál felhasználható bérek tömegét. A teljesítménykövetelményhez kötött bérszinvonalszabályozás esetén a bér és nyereség egy főre jutó összegétől függ a bérszinvonal emelés lehetősége, és az adómentes bérfejlesztési lehetőség feletti bérnövelést jelentős progresszív adó terheli. A központi bérszinvonal-szabályozás esetében — pl. a bányászat és a villamosenergiaipar területén — a fejlesztés mértékét központilag határozzák meg. A relativitással összekapcsolt bértömeg, illetve bérszinvonalszabályozás plusz elemként központilag biztosított bérnövekedést (3%-kal növelt bázisbértömeg, ill. bérszinvonal) tesz lehetővé az ágazati strukturaváltoztatás kapcsán fejlesztendőnek Ítélt területeken. A bérszabályozás konkrét rendszerében a bérszinvonaíszabályozás a nyereségérdekeltségen keresztül ösztönöz a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hasznosítására. A bértömegszabályozás ezen túlmenően az élőmunkával való takarékosságban is érdekeltté teszi a vállalatokat és ösztönöz olyan műszaki-fejlesztési intézkedésekre, amelyek a munkaerőigényeket mérséklik. A bérszabályozás uj rendszere összességében az elosztás tervszerűségét, differenciált szabályozását helyezi előtérbe. A vállalati belső érdekeltségi rendszerrel együtt azonban — miután a személyi jövedelmek emelkedésének feltétele a vállalati teljesítmények növekedése — a korszerűbb technika, technológia bevezetésére, alkalmazására ösztönöz. 46 4614
