Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

II. Dr. Huber Imre: Gazdaságpolitikai ismeretek

volt megoldható. A tartós és jelentős import anyagáremelkedé­sek költségvetési támogatással történő lefogása, a hazai ár­­stabilitás, tervszerű áralakulás céljait jól szolgálta, de egyúttal az árak orientációs jelzőrendszer funkcióját gyen­­git ette. Az anyag- és energiatakarékosság szempontjai sem ér­vényesültek kellően, jóllehet a műszaki fejlesztéseknek éppen ezirányban kell jelentős eredményt elérni. Ezt indokolják az anyag- és energiafelhasználási mutatók nemzetközi összehason­­litásai is. Az ár- és pénzügyi rendszer oldaláról egyaránt indo­kolttá vált módosításokra — a fejlesztésfinanszirozás elő­zőkben már ismertetett változásaival összhangban — a tiszta jövedelem és a nyereségszabályozás vonalán párhuzamosan került sor. Ennek eredményeként- módosult az ár- és költségszerkezet, lényegesen nö­vekszik az anyagköltség és kismértékben emelkedik az élőmunka ráfordítás, számottevően csökken vi­szont az eszközköltségek és a nyereség árbevételhez viszonyított aránya;- az ár- és költségviszonyokban bekövetkező változá­sok hatására a nyereség a jövőben egyre alkalmasab­bá válik a gazdálkodás hatékonyságának tükrözésére, ennélfogva csökken a népgazdasági és vállalati ér­dek között helyenként fellépő konfliktus. Az anyagi érdekeltségi rendszer ösztönző ereje akkor érvényesülhet erőteljesen, ha az ár-, bér- és jövedelemsza­bályozás, a társadalmi-gazdasági környezet egyaránt elismeri a munkából szerzett jövedelmek ésszerű differenciálódását. A nemzeti jövedelem fogyasztási alapjából a munkajövedelmekre fordítható részt természetesen csak a társadalmi juttatások szükséges növelésével koordinálva lehet megtervezni és fel­használni. 44 4614

Next

/
Oldalképek
Tartalom