Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

mélyhez ftizödö jogok forgalomképtelenek, át nem ruházhatók, nem örökölhetők, a szerző személyéhez tapadnak. Védelmükben a szerző személyesen léphet fel, halála után pedig "emléke" védelmében egyes személyek (a szellemi hagyaték áltála kije­lölt gondozója, örökösök) vagy szervezetek (pl. a Szerzői Jogvédő Hivatal) léphetnek fel. A szerző vagyoni jogait az oltalom abszolút szerke­zete biztosítja. A szerzői mü bármilyen felhasználása elvi­leg csak a szerző hozzájárulásával történhet. Az ilyen fel­­használás (pl. kiadás stb.) fejében pedig ellenértéket köve­telhet. Ezek a vagyoni jogok (dijazási igény) már forgalomké­pesek, átruházhatók és örökölhetők. A vagyoni jogok oltalmi ideje a szerző halála utáni 50 évig terjed. A munkaviszonyban alkotott, un. szolgálati müvek ese­tében a személyhez fűződő jogok —- bizonyos módosu­lással — elvileg továbbra is a szerzőt illetik. A munkáltatónak történő átadással azonban a nyilvános­­ságrahozatal felöli döntés, illetőleg bizonyos szük­séges változtatások joga a munkáltatót illetik meg, s ha ez a szerzőre sérelmes, neve feltüntetésének mellőzését követelheti. Ha a munkáltató a müvet har­madik személlyel kötött megállapodás formájában hasz­nálja fel, a szerzőt az ebből eredő bevétel bizonyos százaléka megilleti. A társadalom érdekét a szerzői jog un. közérdekű kor­látái juttatják kifejezésre. Bizonyos felhasználási módokhoz nem szükséges a szerző engedélye és őt díjazás sem illeti meg (un. szabad felhasználás). A szabad felhasználás esetei első­sorban közművelődési-oktatási, tömegkommunikációs, magánmüve­­lődési célokat szolgálnak (idézés joga, kölcsönzés joga, stb.), a lényeg az, hogy az ilyen felhasználás — még közvet­ve sem— szolgálhatja jövedelemszerzés célját. A szerzői jog korlátainak második kategóriája a tömegkommunikáció érdekében eltekint a szerző külön engedélyétől (de nem a díjazásától). Ezen az alapon jogosult a rádió és televízió a nyilvánosan előadott müvet sugározni, rögzíteni. Végül ha a szerző jog­144 4614

Next

/
Oldalképek
Tartalom