Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)

IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek

utódja a már publikált mii ismételt felhasználásához nem járul hozzá, hozzájárulását társadalmi érdekből a biróság Ítéletével pótolhatja,

Ha valaki a szerző engedélye nélkül — a fenti közérdekű korlátozások esetét kivéve — használja fel a müvet, bit óriást követ el. Ennek vannak un. objektiv szankciói (tehát függetlenek attól, vétkes volt-e a bitorló), a szerző kérheti a bitorlás birói megállapítását, a bitorló eltiltását, nyilvános elégtétel adását stb,), Ha a bitorlás vétkes volt, ezenfelül kártérítés is megilleti (itt a nem-vagyoni kár, illetőleg az általános kártérítés intézményének fokozott jelentősége van). Vétkes bitorlás esetén a bitorló bírságot is köteles fizetni.

Szabályozza szerzői jogunk a felhasználási szerződéseket is. Ezek sorából említést érdemel, hogy — bár a'szerződési szabályok diszpozitivak — a szerző hátrányára (pl. a dijkulcsok vonatkozásában) érvényesen nem lehet eltérni. Ha jövőben előállítandó műre kötnek szerződést és a mü alkalmatlannak bizonyul, ennek kockázata nem teljesen a szerzőé, csökkentett honoráriumra igénye van.

Már utaltunk arra, hogy jogunk ismeri a párhuzamos oltalmat. Bizonyos határterületi problémák jelentkeznek az iparjogvédelem és a szerzői jog között. Már utaltunk pl. az ipari minta esetleges szerzői műként is történő értékelésére. A tudományos felfedezések tekintetében egyes szocialista jogrendszerek speciális oltalmat ismernek el (az iparjogvédelem területén), hazai jogunkban — ilyen sajátos intézmény hiányában — a felfedezések oltalmát is a szerzői jog szolgálja. A számítógép-programok (software) oltalmával kapcsolatban is számos probléma merül fel, a magyar birói gyakorlat álláspontja szerint a programok nem vonhatók a szabadalmaztatható találmányok körébe, igy ezek oltalmát is a szerzői jog eszközeivel lehet biztosítani.

4614

145