Bobrovszky Jenő et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 1 - Bevezetés az iparjogvédelmi ismeretekbe (1980)
IV. Dr. Lontai Endre - Dr. Erőss Pál: Jogi alapismeretek
A vétkességi alapú kártérítési felelősség a polgári jogi felelősség általános szabálya. .Vannak a kártérítési felelősségnek sajátos válfajai is.' Ezek közül kettőt srintÜDk, az un. veszélyes üzemi felelősséget és az alkalmazottért való f elelősséget. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, felelőssége is fokozott. Ez azt jelenti, bogy — szemben a fent .ismertetett általános szabályokkal — vétkességére tekintet nélkül felelős, csupán az szükséges, hogy a bekövetkezett kár okozati kapcsolatban álljon a veszélyes tevékenységgel. A fokozott veszéllyel járó tevékenységek körét a jogszabály nem határozza meg, a bírói gyakorlat elsősorban azokat a tevékenységeket sorolja ide, amelyek nagy energiával működnek, s váratlan veszélyhelyzetet idézhetnek elő (igy elsősorban munkagépek, közlekedési eszközök, robbanó vagy vegyi anyagokt környezetet károsító tevékenység stb.). A felelősség alapját itt egyesek a tevékenységgel járó kockázatban látják, mások arra utalnak, hogy aki ilyen tevékenységet folytat, köteles állandóan keresni azokat a módszereket, amelyek a veszélyt csökkentik. Tehát a veszély oka is, s a felelősséget megalapozó lehetséges védekezés elmulasztása is végeredményben a technikai fejlődéssel függ össze. A veszélyes tevékenységgel okozott kár esetén tehát az "üzembentartó” (rendszerint a tulajdonos) nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy gondos, vétlen volt. Hivatkozhat viszont arra, hogy a kár nem az üzem "veszélyességével" van kapcsolatban, (pl. valaki az álló vonat lépcsőjéről lecsúszik). Ha a kár a veszélyes üzem veszélyességi mozzanatával összefüggésben következett be, jogunk egyetlen mentesítő körülményt ismer, nevezetesen az elháríthatatlan külső okot. Ez lehet természeti erő (vis major), pl. árviz, földrengés, lehet továbbá emberi magatartás, akár magáé a károsulté is (pl. féktávolságon belül lép a gépkocsi elé), a lényeg az, hogy a behatás ellen objektive, éppen váratlansága miatt ne lehessen védekezni. Lényeges továbbá, hogy ez az elháríthatatlan ok külső, azaz a veszélyes üzem körén kivüli legyen. Nem 4-514 13