Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)
I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás
A kérdés eldöntésére irányuló kísérletek klasszikus esete ugyancsak a múlt századhoz kapcsolódik: Hollandia 1869-ben megszüntette szabadalmi intézményét és csak 1912-ben vezette be újból. Hat ország /Franciaország, Németország, Svájc, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok és Hollandia/ exportját 190£-ban húsz éves időszakra kiértékelték. Megállapították, hogy Hollandia volt az egyetlen ország, amelynek exportja ebben az időszakban csökkenő irányzatú volt. Ezt a kedvezőtlen változást a szabadalmi intézmény megszüntetésének tulajdonították /8/. Korunkban Jucker /9/ vizsgálta meg a szabadalmi intézmény létjogosultságával kapcsolatos és egymással ellentétes nézőpontokat és a következő megállapításokat tette:- A szabadalom ideig tartó kizárólagos jogot biztosit ugyan, de nem egyeduralmat. Példa a Cortisone, amelynek sikere a szabadalom oltalmi körén kivüleső 29 versenyképes termék kifejlesztéséhez vezetett.- A szabadalmak információtartalmuk révén ösztönzőleg hatnak a kutatásra. Példa erre Japán, amelynek ipara használati engedélyek és know-how vásárlás utján fejlődött ki.- A gyakorlatbavétel elmulasztása kényszerengedélyhez vagy más megtorló intézkedéshez vezethet.- A szabadalom az egyetlen eszköz, amely kisvállalatok számára versenyképességet biztosit. Svájcban például négy nagy gyógyszergyár mellett száz kis cég dolgozik /érdemes megemliteni, hogy az adat az AIPPI magyar csoportjának 1970. október havi budapesti konferenciáján elhangzott előadásból származik/.- A gyógyszerek szabadalmazásának tilalma nem vezet a gyógyszerárak csökkenésére. Példa erre Olaszország, ahol nincs gyógyszerszabadalom, de a gyógyszerárak átlagosan 25 %-kal nagyobbak, mint más európai országban.- A szabadalmak nem biztosítanak méltánytalan hasznot.- A szabadalmak után fizetendő használati engedély dijak nem befolyásolják hátrányosan a fejlődő országok devizamérlegét. Például Japán 1964-ben 6396 millió dollárt fizetett ki gyógyszeripari technológia bevezetéséért, de egyes nyersanyagok behozatala ellenére 98636 millió dollárt / a kiadás tizenhatszorosát/ takarított meg.- A szabadalmi intézmény hiánya bénitólag hat a kutatásra. A "kutatási kiima" /képzett személyzet, felszerelés, anyagok/ a viszonylag ritka eredményesség ellenében különben nem biztosítható. A következmény olcsó utánzatok behozatala, amint ezt Olaszország és Törökország esete bizonyltja.- Minél hatékonyabb a szabadalmi oltalom,annál nagyobb számban születnek hatásos uj termékek. 1940 és 1967 között például az USA-ban 525, Svájcban, az NSZK-ban, Franciaországban és Japánban 121, Angliában és Kanadában 41, Dániában, Indiában és Magyarországon 14, Olaszországban, Törökországban és Afganisztánban /ahol nincs gyógyszerszabadalom/ összesen 1 uj gyógyszert dolgoztak ki. /8/ BANKS report 11,oldal, 45.pont. /9/ Dr.E.Jucker: Patents Why?, Buchdruckerel Gasser Cie. AG, Basel, 1972.- 3 -
