Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)

I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás

- Japán tüneményes ipari fejlődése a japán kormány és ipar vélesénye szerint kiegyenlített szabadalmi intézményének tulajdonítható, amelynek során Japán az utóbbi néhány év alatt az USA és a Szovjetunió mögött a világ harmadik ipari nagyhatalma lett. Gyógyszeripari termelése 1956-ban még csak 288 millió dollár volt, 1980-ra ez az érték valószínűleg elérte az 5000 millió dollárt!

A vita máig sincs tárgyilagosan eldöntve, ás a kérdés nyitva maradt /10/, A szabadalmi intézmény fennállása és tagadhatatlan virágzása azonban azt mutatja, hogy a szabadalmi intézményt igenlő álláspont jogosabbnak látszik, amit bizonyít a szocialista országok szabadalmi jogszabályozása, amely mind anyagi-, mind eljárásjogi szempontból lényegében megegyezik a tőkés országokéval, sőt eszmei hátterében is /11/.

Jóllehet a szabadalmi intézmény igénye és gondolata Európában több helyen és viszonylag korán fölmerült, úgy, ahogyan ma előttünk áll, forrásként egyértelműen Angliára utal. I.Jakab angol király /1603-1625/ uralkodása alatt l62^ban itt lépett életbe a Statute of Monopolies elnevezésű törvény / a továbbiakban "Monopólium Törvény"/ /12/, amelynek elsőrendű célja a kiváltságlevelek uralkodói engedélyezésében tapasztalt visszásságok megszüntetése volt ugyan, de van egy szakasza, amely - mint látni fogjuk - a találmányi szabadalmak engedélyezésének és szabályozásának klasszikus alapelveit maradéktalanul tartalmazza és évszázados gyakorlat alapjává tette. Ez a hires 6. szakasz, amely 1977-ig, vagyis kereken három és fél évszázadon át érvényben volt- /13/•

/10/ "Current Trends in the Field -f Intellectual Property", Series of Lectures Organized by the World Intellectual Property Organization in Montreux, June 1971, 104. oldal: "...nehéz bizonvitani, hogy egy szabadalmi intézménnyel biró világ szükségképpen jobb hely, mint az olyan, amelyben nincs szabadalmi intézmény".

/11/ A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1973. augusztus 2o-i 575. sz. határozata "A találmányi ügy hazai továbbfejlesztéséről, a felfedezések, találmányok és újítási javaslatok népgazdasági hasznosításának megjavításáról és a tudományos műszaki haladás meggyorsításában játszott szerepük fokozásáról"

/a kiemelést az itt tárgyalt szempontok indokolják/, SZ.K. 1979. évi 1. szám.

/12/ Tetzner i.m. 38. oldal, /28/ lábjegyzet.az angol 'antimonopoltörvény"—t ezért gyakran a világ első szabadalmi törvényének tekintik /1623/. Mindenesetre mai szabadalmi intézményünk egyik kristályosodási pontja és a világ legrégibb szabadalmi törvénye, amely még ma is hatásos".

/13/ Az 1977-ig érvényben volt Patents Act 1949 101. szakasza ugyanis a találmányt igy határozta meg:"találmányon értendő bármilyen uj gyártás /"manufacture"/, amely a Monopólium Törvény 6. szakaszának értelmében szabadalmi okirat és kizárólagos jog tárgya...".- 4 -