Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
Az orvostudomány ébredése
Azzal kell kezdenünk, hogy Galénosz mélyen tisztelte Hippokratészt, és írásaiban átmentette mindazt, amit a nagy előd tanításaiban maradandónak tartott. Minthogy pedig Galénosz tekintélye a következő másfél ezer évig meghatározó volt, ez az átörökítés önmagában is elismerést érdemel. Emellett a pergamoni mester a rá jellemző példátlan szorgalommal összegyűjtötte és egységbe foglalta a megelőző évszázadokban felhalmozódott orvosi ismereteket. Az eltérő irányzatokból származó tudományos eredményeket logikus, egységes rendszerben összesítette. Külön és részletesebben kell méltatnunk anatómiai és élettani kutatásait. Mint már érintettük, bonctani alapismereteit Alexandriában szerezte, ahol ezt a tárgyat a legszemléltetőbben oktatták. Galénosz azonban sehol sem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy volt-e alkalma tudományos vizsgálódásra embert boncolni. Azt többször is említi, hogy milyen könnyű emberi csontokhoz jutni. Mint írja, ilyesmire lehetőség nyílik felbontott temetőkben, egykori települések vízmosta területein, olykor az utak mentén. Neki is volt ilyen élménye. Egy rablót agyonütöttek. A holttest temetetlenül hevert a tett színhelyén. Miután a ragadozó madarak felfalták a hűsát, ott maradt a csontváza, kitűnő alkalmat kínálva a tudományos vizsgálódásra. Csakhogy az anatómia nemcsak csonttanból áll, hanem a szalagok és ízületek, az izmok, az erek, az idegek, a szervek boncolási adataiból is. Ma már tudjuk, hogy Galénosznak az utóbbiak vizsgálatára emberi tetemen egyáltalában nem vagy alig nyílt lehetősége. Ennek oka, mint arra már utaltunk, a kor társadalmi előítélete, amely ilyen kegyeletsértést nem tűrt el. Ilyenformán Galénosznak, akiben pedig igen elevenen élt az anatómiai érdeklődés, be kellett érnie állatok boncolásával. Bár ezt nyíltan sehol sem vallja be, lényegében állatboncolások adataiból következtetve írta le az ember anatómiáját. Egyik művében még arra is kitér, hogy melyek azok az állatok, amelyek e szempontból különösen megfelelnek. Az erős alsó állkapoccsal rendelkező fajokat ajánlotta. Ő maga előszeretettel boncolt disznót és majmot. Galénosz anatómiája mindezek ellenére számos, az emberre is helytálló felfedezéssel gazdagodott. Ezek közül kiemelhető a szem szerkezetének igen alapos leírása. Megállapította, hogy a legtöbb ideg 28
