Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Az orvostudomány ébredése

páros lefutású, továbbá, hogy némelyek az érzést, mások a mozgást közvetítik. Galénosz „emberi” anatómiája természetesen sok tévedést is tartalmazott. Ezek feltárásáról és kijavításáról a következő fejezetben olvashatunk majd.

Galénosz számára az anatómia nem egyszerűen a test képleteinek felsorolását, leírását jelentette, hanem annak feltárását is, hogy azok mire képesek és mire valók. Egy helyen ezt írta: „Hippokratész tanításainak igazságát és pontosságát nemcsak híveinek és ellenfeleinek olvasásakor ítélhetjük meg, hanem azáltal is, hogy közvetlenül behatolunk a természetbe, és megfigyeljük az állatok (élet)működését mint a természeti kutatás tárgyát.” „...Az arra alkalmas állati részekben rejlik valamely működés elvégzésének a lehetősége.”

E mondatok rendkívül fontosak. Kifejezik, hogy a legtekintélyesebbb klasszikusokat is a valóság közvetlen vizsgálatával kell és helyes szembesíteni. Megfogalmazzák továbbá az anatómiai és az élettani vizsgálódások szoros összefüggésének követelményét. Sajnos e követelmények a következő másfél ezer esztendőben távolról sem valósultak meg. Ellenkezőleg, az lett a jellemző, hogy a klasszikusokat dogmatikusan szajkózták, az anatómiai és az élettani kutatásokat pedig elhagyták.

Galénoszt mélyen áthatotta a szerkezeti felépítés és a működés egységének eszméje. Mindent az eleve feltételezett célszerűség szempontjából értelmezett és magyarázott. Ebben hatással volt rá a legtekintélyesebb antik filozófus, Platón, valamint Arisztotelész, a kiemelkedő természettudós. De befolyásolta gondolkozását a Teremtő átfogó bölcsességébe vetett hit is. Bár nem volt keresztény, lehetséges, hogy ezt a hitet az akkor emelkedőben lévő új vallás híveitől vette át.

A célszerűségi gondolat sok szerencsés és zseniális felfedezéshez adhat kulcsot. Benne rejlik azonban egy nagy veszély lehetősége is. Az ugyanis, hogy ha egy tudós eleve elképzeli valamely szerv vagy testrész működését, az kutatásai közben beszűkítheti, elterelheti figyelmét, meghatározhatja, hogy mit és hogyan vesz észre. Galénosz például hibásan képzelte el a vér mozgását a szervezetben. Éles szemű megfigyelő volt, mégis ez az előítélet megakadályozta abban, hogy a szív szerkezetét és a vénabillentyűk szerepét megérthesse.

29

л