Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Utószó

lenségből. A vérkeringés vagy a baktériumok tevékenysége ősidők óta létezik, de csak felfedezésük óta tudunk róluk. Különbözik ettől a feltalálás, ami valamely addig nem létezett emberi alkotás (pl. mikroszkóp, orvosi műszer, technikai megoldás) megvalósítása.

A felfedezők és feltalálók nagy perce, a döntő felismerés élménye és öröme a kívülállók számára többnyire rejtve marad. Jól ismert azonban, hogy az új felismerés közzététele után nehéz időszak következik a tudós számára. Azt szokták mondani, hogy a nagy felfedezés és találmány fogadtatásának három szakasza van. Először nem akarnak tudni róla, megpróbálják agyonhallgatni. Másodszor, amikor köztudottá válik, lekicsinylik, kétségbe vonják újdonságát. Végül a harmadik szakaszban, amikor jelentősége már nyilvánvaló, megjelennek azok, akik osztozni akarnak a dicsőségben. Ezek az emberek azt próbálják bizonyítani, hogy erről ők ezt vagy azt már hamarább megállapították. Olykor ebben van is némi igazuk. Csupán azt felejtik el, hogy a valóban nagy felfedezés nem azonos egy részadat leírásával vagy egy helyes feltevés kinyilvánitásával. A felfedezés a meggyőző bizonyítást, valamint az új összefüggések világos áttekintését és kifejtését is magában foglalja.

A tudományos bizonyítás a medicinában egyébként sohasem volt egyszerű dolog. Már csak azért sem, mert ennek pontos módszerei és feltételei igen későn alakultak ki. Kivételnek tekinthetjük Harvey csodálatosan felépített érvelését a vérkeringés mechanizmusa mellett. Éles logikával használta fel a rendelkezésre álló anatómiai, kísérleti, számítási adatokat, amelyekkel ki tudta harcolni a szemléleti áttörést. De például Malpighinek már jóval nehezebb dolga volt. Mindazt, amit mikroszkópja alatt látott, nem fényképezhette le, mert ezt az eljárást csak kétszáz évvel később találták fel. Rajzokat készithetett, de ez nem győzte meg szükségképpen azt a tudóskollégát, aki esetleg másként preparálta a vizsgálati anyagot, és más műszerrel kutatva, tőle eltérően írta le ugyanazt a szervképletet.

Semmelweis statisztikai adatokkal igazolta a műtét előtti klórvizes kézmosás hatását a gyermekágyi láz alakulására. A vele ellentétes felfogású szakember ugyanezt más okokra vezette vissza. A fertőtlenítés hasznát, illetve a betegség terjedésének kóroktanát