Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - IV. Fejezet. A munkások önsegélye
291 Segélyezéseikkel, továbbá a munkások szellemi szükségleteiről való gondoskodásukkal, főkép pedig a munkafeltételek javítására irányuló tevékenységükkel a szakszervezetek pótolhatatlan szerveivé lesznek a bérmunkásságnak, amely létérdekének minden szálával a szakszervezethez fűződik ezentúl. A szakszervezetek tudatosan fejlesztették ki e függést, hogy a munkás saját érdekeitől vezetve vesse alá magát a szervezet irányításának és fegyelmének. Ha a munkaközvetítést is sikerül kezökbe keríteniök, a munkás függése teljes lesz és ezzel a szakszervezet eléri hatalmának tetőfokát, Mint gazdasági szervezetek a szakszervezetek, miként nevük is mutatja, szakmák szerinti tömörülések. Hiszen a szakmán belül kívánják a munkafeltételeket befolyásolni. Az iparágak szerint való szervezkedésnek is vannak bizonyos előnyei, ha p. o. az összes malommunkások, tehát a molnárokba malmokban dolgozó asztalosok, stb. egyesülnek. Mégis a szakmák szerinti egyesülés legalább is a mozgalom kezdetén a természetesebb és nem zárja ki szélesebb körökben a munkafeltételekre való befolyás gyakorlását azért, mert e szakma szerinti egyesülések központokban tömörülhetnek és ezáltal biztosíthatják az együttműködést. A szakszervezeti mozgalom kifejlődésével ez csakhamar meg is történik. Egyrészről az összes szakszervezetek teremtenek maguknak központot a szakszervezeti tanácsban. másrészről megalkotják a szakszervezeti kartellt a helyi küzdelem egységes irányítására, vagyis tömörítik egy város vagy egy körzet szakszervezeteit. A központosítás a szakszervezeteknél ma már általános és a szervezkedés alapelveihez tartozik. A szakszervezetek közös vezetés alá kerülése megteremti a szakszervezeti vezérkart és a küzdelem egységes vezetését és helyi viszonylatban a kartell által teremtett egység is fontos a szakszervezetek kapcsolata szempontjából. Magán az egyes szakszervezeten belül nagy jelentőségű az agilis és képzett szakszervezeti titkár. Ez a szakszervezet végrehajtó közege, akinek rátermettségén és képzettségén, valamint erélyén és ügyességén múlik a legtöbb. Az élet tapasztalatai tanították meg a munkásságot arra, hogy mily fontos érdekük hivatásuk magaslatán álló szakszervezeti titkárok alkalmazása. A szakszervezetnek az illető üzemmel való kapcsolatát a bizalmi férfiak képviselik, akik az illető üzem munkásaival tartják fenn az érintkezést. A szakszervezeti mozgalom és a politikai munkásmozgalom, ha különböző célokat követnek is, végeredményben mégis mindkettő a munkásosztálynak szolgál és már magában véve ez szüli a kettő között ia kapcsolatot. Sokszor e kapcsolat igen szoros, mert a politikai pártok is igyekszenek szakszervezeteket alakítani, hogy ezáltal a munkások körében is tért foglaljanak. A szociáldemokrata és a kommunista pártnál, mint kifejezetten munkáspártoknál csak természetes volt, hogy szakszervezetek útján igyekeztek szélesebb térfoglalásra és befolyásuknak növelésére. Így keletkeztek a szociáldemokrácia elvi alapján álló szociáldemokrata szakszervezetek, valamint a kommunista pártprogramul alapján álló kommunista szakszervezetek. Melléjük sorakoztak később a keresztény-szocialista szakszervezetek és a munkáskörökben való térfoglalásának előmozdítására Németországban a liberális párt is hozzá fogott az ő elvi alapján álló szakszervezettek megalakításához. Ezek a Hirsch—Duneker-féle szervezetek voltak. Így azután a politikai küzdelem hatásaképen különböző politikai elvek alapján álló szervezetek keletkeztek és a szakszervezeti mozgalom pártállás szerint is tagolódik. Ezzel a gazdasági küzdelem számára biztosítja a politika támogatását, de veszélyezteti a gazdasági küzdelem egységét. A munkaadók támogatásával is alakultak szakszervezetek. Ezek a sárga szakszervezetek. Így nevezték a sárga papírról, amelyet e szervezetek a szociáldemokraták vörös színével szemben használtak. E szervezetek nélkülözik az igazi szakszervezet lényegét, mert nem a gazdasági küzdelemnek szólnak. Lényegileg segélyegyletek, amelyek nagy -részben a vállalkozók támo-19*
