Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - III. Fejezet. Jövedelemeloszlási politika
279 díját. Az iparszerű munkaközvetítés ezenkívül drága és vele kapcsolatban különböző bajok fejlődtek ki, nevezetesen a munkásnak a munkakeresés közben lakással és élelemmel ellátása, amely gyakran a munkás kíuzsorázásához vezetett Mindamellett az iparszerű munkaközvetítés egyes vonatkozásokban nélkülözhetetlen volt addig, amíg tökéletesebb berendezések nem keletkeztek. A munkapiac megszervezésének szükségét a szakszervezetek ismerték fel először. Gyorsan átlátták ugyanis, hogy nemcsak a munkások megfelelő elhelyezése az érdekük, hanem az is, hogy a munkakereslet és kínálat tervszerű kiegyenlítésével enyhítsék azt a nyomást, amelyet a munkapiacon a munkásoknak munkára utaltsága előidéz, Így kezdtek azután a szakszervezetek munkásoknak utazási .segélyeket adni, hogy oda menjenek, ahol nem rontják társaik munkafeltételeit. Ezzel megtörtént az első lépés és a szakszervezetek kezdték kezükbe venni a munkaközvetítést is. Mint harci szervezetek a munkaközvetítésben a munkiapiac befolyásának eszközét ^keresték abban az irányban is, hogy oly munkaadókhoz,1'akik nem kínáltak megfelelő munkafeltételeket, munkásokat nem közvetítenek. Ezzel a mukaközvetítés a vállalkozó és a munkás közötti harc mezejére is átnyúl és ez indította nemsokára a munkaadói szervezeteket arra, hogy a munkaközvetítést ők is felkarolják. A vállalkozók szervezetei is helyzetük erősítésére használják fel a közvetítést, maguk részéről a közvetítésből kizárva azokat a munkásokat, akiket követelődzőknek, békétleneknek minősítenek. Erre gyakran a feketelistákat használták fel, amelyekben az ily munkásokat nyilvántartották és azok neveit körlevelekben is egymással közölték. Az érdekelteken kívül idővel egyesületek is körükbe vonták a munkaközvetítést. Az ilyen közvetítők száma azonban természetszerűleg mindig korlátolt marad. Azt az eszmét, hogy a munkaközvetítést a hatóságnak kell kezébe vennie, főképen az a nézet érlelte meg, hogy a munkaközvetítésnek pártatlannak kell lennie. Így származott a hatósági munkaközvetítés, amelyet először 1909-ben Anglia valósított meg, midőn állami munkaközvetítő hivatalokat állított fel. Máshol a fejlődés a városokból indult ki, amelyeket később egyes országokban törvény is kötelezett közhasznú munkaközvetítők felállítására. Nyilvánvaló azonban, hogy elszigetelten egymás mellett működő munkaközvetítő szervek a feladatot csak hiányosan látják el, mert a különböző helyek közötti kiegyenlítés elmarad. Ezért egyes városi közvetítők központban tömörültek és ma már elterjedt a helyi munkaközvetítőknek rendesen állami központban való egyesítése. A hatósági munkaközvetítésnek eleinte nagy nehézségekkel kellett küzdenie. Sem a munkaadókkal, sem a munkásokkal közvetlen kapcsolata magában véve nincsen és minthogy úgy a munkások, mint a munkaadók ragaszkodnak saját közvetítőjükhöz, legalább is a szervezett munkások és a közvetítéssel is foglalkozó szervezetekbe tömörült munkaadók eleinte távol maradtak a hatósági munkaközvetítőtől. Ezen a hatósági munkaközvetítők olymódon segítettek, hogy igyekeztek működésükbe bevonni úgy a munkások, mint a munkaadók képviselőit. Ezzel az érdekeltek szervezeteivel is megkapták a kapcsolatot és megtalálták az utat az érdekeltekhez. Ma már a hatósági munkaközvetítők élén paritásos alapon szervezett tanács vagy választmány áll, amely a munkaközvetítés ügyeit intézi. A jól megszervezett munkaközvetítés előnyei az általánosság és az ingyenesség. Kifejlett szervezetében a központosítás és a decentralizáció elveit szerencsésen egyesíti és behálózza az egész országot, amivel a munkakereslet és kínálat kiegyenlítődéséhez nagymértékben hozzájárul. Üjabban gyakran pályaválasztási tanácsadóval bővítették ki, amelynek feladata képességvizsgálat alapján tanácsadás, hogy kinek milyen foglalkozásra vannak meg leginkább képességei. A racionalizálás korában, midőn nemcsak a gépet igyekszünk legalkalmasabb termelő eszköznek kifejleszteni, hanem az emberi munkánál is a gazdaságosság mindinkább előtérbe lép, egyre növekszik a pályaválasztási tanácsadás jelentősége is.
