Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
362 Németországban és. Ausztriában helyezték új alapokra a mezőgazdasági munkaviszonyt, eltörölvén a régebbi törvényeket, amelyek még a patriarkális munkaviszonyból indultak ki. Magyarországon az 1923 : XXV. te. megalapozta a hatósági bérmegállapítás lehetőségét, az 1923 : XXIV. te. pedig a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó eljárást helyezte új alapokra, amidőn elrendelte, hogy a gazdasági munkaviszonyból felmerülő vitás ügyekben a közigazgatási hatóságok úgy első, mint másodfokon ülnökök bevonásával döntenek, ami e téren megadja a lehetőséget az érdekeltek meghallgatására. A háztartási alkalmazottak védelme érdekében is hoztak egyes országok törvényt. Persze itt a munkaidő szabályozása az alkalmaztatás természeténél fogva nehéz és a súlypont inkább megfelelő pihenőidő és emberhez méltó férőhelyiség biztosítására esik, amely utóbbinak gyakran a fennálló lakásviszonyokban nagy akadályai vannak. Németország és Csehország 1919-ben a munkaidőt is — persze nem túl mereven — szabályozták. Fontos a felmondási idő és a bérfizetés módjának rendezése. Az otthonmunkára vonatkjozólag lásd: Ferenczi Imre: A magyarországi háziipar és a budapesti otthonmunka. Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványa. 8. sz. Budapest, 1908. — Aus der Au, Otto: Die Heimarbeit und der heutige Stand ihrer Regelung. Bern, 1026. — Lüders, Else: Neue Aufgaben des Heimarbeitsschutzes. 1925,. — Spinner, Lucy: Der gesetzliche Heimarbeitschutz. Zürich, 1925. — Gaebel, K.: Die Heimarbeit. Jena, 1913. — Goldschmidt, E. F■ : Heimarbeit. München, 1913. — Koch, H.: Die deutsche Hausindustrie. 2. Aufl. M. Gladbach, 1913. — Meny: Le travail ä domicile. Paris, 1910. — Salomon, A.: Heimarbeit und Lahnfrage. Jena, 1908. — Wilbrandt, Köbért: Arbeiterinnenschutz und Heimarbeit. Jena, 1906. — Schwiedland, E.: Ziele und Wege der Heimarbeiterinnenschutzgesetzgebung. Wien, 1899. A mezőgazdasági munkaügyre vonatkozólag: Vadnay Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésről. Budapest, 1900. — Mailáth, Josef Graf Studien über die Landarbeiterfrage in Ungarn. Wien und Leipzig, 1905. — Kun, Emil: Sozialhistorische Beiträge zur Landarbeiterfrage in Ungarn. Jena, 1903. — Ecseri L.: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság. Budapest, 1898. — Aerobe, F.: Die ländliche Arbeiterfrage nach dem Kriege. Berlin, 1922. — Die Verhältnisse der Landarbeiter in Deutschland. Schriften des Vereins f. Sozialpolitik. Bd. 53—55, 58. Leipzig, 1892/93. — 12. A nemzetközi munkásvédelem. Az ,ai gondolat, hogy a szociálpolitikát nemzetközi alapra kellene fektetni, nem sokkal fiatalabb, mint magának a szociálpolitikának az eszméje. Mégis sokáig tartott, amíg ez irányban a tényleges munka megindult. Minden haladottabb állam belátta, hogy saját érdekében munkásvédelmet kell létesítenie, de csak lassan érett meg a helyzet arra, hogy nemzetközi megállapodásokkal egységes alapokra helyezzék a szociálpolitikát. A munkás védelem nemzetközi alapra helyezésének forrása a munkaadók attól való félelme volt, hogy a szocálpolitika által rájuk kényszerített korlátozások külföldön való versenyképességüket csökkenteni fogják. Ezért érthető, hogy elsősorban a munkásvédelmi szempontból erősen előrehaladott Svájc gyárosai gyakoroltak nyomást kormányukra, hogy vegye kezébe a kezdeményezést nemzetközi szociálpolitikai egyezmények létesítése tárgyában, így a svájci szövetségtanács már 1880-ban, tehát nem sokkal a gyári törvény meghozatala után (e törvényt 1877-ben hozták) köriratot intézett a hatalmakhoz nemzetközi munkásvédelmi konferencia összehívása érdekében. 1889-ben megismételte kísérletét., de szava, gyenge volt ahhoz, hogy valóban sikert érhessen el. Csak amidőn egy nagy államot, Németországot is rákényszerítették a körülmények arra, hogy erősebb munkásvédelmet valósítson meg és így most már egy nagyhatalom is érdekelt lett abban, hogy a többi országok szociálpolitikai haladását is befolyásolja, jött létre 1890-ben az első nemzetközi munkaügyi értekezlet. Ez csak egyszerű, tanácskozás jellegével bírt, amely csak a szociálpolitika egységes alapelveit igyekezett megállapítani. Erkölcsi hatása azonban nem volt csekély. Ettől kezdve a nemzetközi munkásvédelem gondolata nem aludt el többé. A XX. százaid küszöbén, bár szociálpolitikusok magánkezdeményezésére, de egyes kormányoktól részvételük által támogatva, megalakult a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete, amelynek a fontosabb országokban alakult nemzeti egyesületek voltak tagjai. Ez az egyesület 1906-ban jelentős
