Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
260 ményt elérnie. Míg a munkásvédelem jelentőségét a közigazgatási hatóságok meg nem értették, egyes országokban nagy nehézségekkel küzdött az iparfelügyelet Ha ugyanis atz iparhatóságok komoly mulasztások esetén csak jelentéktelen bírságokat szabnak ki és nem nyújtanak komoly segítséget az iparfelügyelőnek, ezzel tekintélye alászáll és hivatását csak nehezen tudja teljesíteni. E tekintetben, sajnos, Magyarországon a háború előtt az iparfelügyelők igen sokat panaszkodtak. Az iparhatóságok csak hosszú huza-vona után és oly csekély bírságokat szabtak ki, hogy ezek nem állottak arányban azzal a nyereséggel, amelyet a vállalkozó p. o. gyermekek meg nem engedett foglalkoztatásából húzott. Így azután az iparfelügyelő hiába jelentette fel a gyárat és azt alig tudta a törvény betartására kényszeríteni. Mint láttuk, az iparfelügyelet eleinte csak a gyárakra szorítkozott, később általános iparfelügyeletté szélesbedett és ma már meg van a törekvés arra, hogy általános munkafelügyeleiként bontakozzék ki. Ez teljesen jogosult is, mert semmi okot nem lehet1 a mellett felhozni, hogy miért ne állíttassák a mezőgazdaság munkásviszonyai szempontjából éppen úgy ellenőrzés alá, mint az ipar. Ennek megvalósítása azonban gyakorlatilag kétségtelenül sokkal nehezebb, mint az iparfelügyeleté, mert a mezőgazdaságban, decentralizált voltánál fogva, csak nagy személyzet és sok költség árán tudja a felügyeletet ellátni. A mezőgazdaságban különböző irányokban létesítettek már egyes államok munkafelügyeletet. így Dániában (1908, kiterjesztve 1917), valamint Svédországban a mezőgazdasági és az erdőgazdasági gépek felügyeletét) honosították meg balesetvédelmi szempontból. Svédországban, Olaszországban, Ausztráliában, Űj-Zélandban és Kanadában a mező- és erdőgazdasági munkások lakásviszonyai állanak hatósági ellenőrzés alatt, Spanyolország pedig a nyolcórai munkaidőt kiterjesztve a mezőgazdaságra is, erre vonatkozólag is gyakorol ellenőrzést.1 L’inspection du Travail. Le développement et le régime actuel de ^organisation dans différents pays. Bureau international du Travail. Geneve, 1927. — Weyer: Die englische Fabrikinspektion. 1888. — Kahler: Die Durchführung der Arbeiterschutzgesetze und die Gewerbeinspeklion in Deutschland. Berlin, 1)908. — Proeschke: Die Entwickelung der Gewerbeaulsicht in Deutschland. 2. Aufl. Jena, 1913. — Driessen, M.: Die Entwickelung der Reichsarbeitsbehöreten 1919—1029. Köhl, 1932. — L’inspection médicale du travail. (Bureau International du Travail.) Geneve, 1926. — Tanulságosak az iparfelügyelői jelentések, amelyek évenkint jelentek meg. 10. A munkásvédelem a különböző foglalkozási ágakban. A munkásvédelem, mint a gyári munkások védelmére hivatott hatósági működés vette kezdetét. Ennek nemcsak az az oka, hogy a munkásviszonyok a gyáriakban voltak a kapitalizmus kezdetekor a legkedvezőtlenebbek, hanem az is, hogy a gyári munka központosítva van és ezért az ellenőrzésnek itt vannak a legkisebb nehézségei. Hasonlóképen van ez a bányákban is. Ezzel szemben már a kisiparnál nem csekély nehézségek mutatkoznak, egyrészt decentralizált voltánál, másrészt kisszerű viszonyainál fogva, amelyek nehezítik a kívánatos védelmi intézkedések keresztülvitelét. Másrészről azonban éppen a kisipar szűkös viszonyai teremtik sokszor a munkásvédelmi szempontból legaggályosabb állapotokat A kisipar védelmével kapcsolatos téves álláspontok erősen akadályozták e téren a szociálpolitikai haladást, pedig kétséget nem szenved, hogy úgy népegészségügyi, mint kulturális szempontokból itt is éppoly fontos a munikásvédelem, mint a nagyiparban. Sőt a kisipar fejlődését is előmozdítja a színvonal emelésével. Egyes iparágak különleges szabályozást kívánnak, így a pékipar majdnem minden országban külön törvénnyel van szabályozva. Nálunk ez az 1923 : XV. te.-kel történt. 1 L. Quelques formes de lTnspection du travail agricole. Revue Internationale du Travail. VIII. (1923), 643—654. old.
