Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
259 9. Az iparfelügyelet. Legelőször Angliában jöttek rá arra, hogy a törvényes munkásvédelem tÖbbé-kevésbbé papíron marad mindaddig, amíg nem történik gondoskodás külön szervekről, amelyek a- munkásvédelmi törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrzik. A vállalkozóktól áldozatokat kíván a munkásvédelem, amelyek alól szívesen kibújnak: a vonatkozó rendelkezések, továbbá sok tekintetben általánosságban maradnak; pedig a munkásvédelem teljesen gyakorlati feladat, amelynek különösen az üzemi védelem terén erősen az ádott körülményekhez kell alkalmazkodnia Egyrészt tehát az ellenőrzés, másrészről pedig az általános rendelkezéseknek az 'adott viszonyokhoz való alkalmazása teszik szükségessé külön hatósági közegek alkalmazását, ha a munkásvédelmet komolyan akarjuk venni. Elsősorban a gyáriparban alkalmaztak ilyen közegeket, akiket gyárfelügyelőknek hívtak, majd pedig, amióta a munkásvédelmet a gyáriparon túlterjesztették, az iparfelügyelők elnevezést nyerték. Az angol tapasztalatokat a többi országokban tett tapasztalatok is teljes mértékben megerősítették. Így nálunk p. o., mint egyébként Angliában és Németországban is, kezdetben az iparhatóságokat bízták meg a munkásvédelem ellenőrzésével. Sokirányú elfoglaltságuknál fogva ezek. azonban nem tudtak eleget tenni a különleges feladatnak, amely számos egyéb teendőik között egy jelentőségében alárendeltebb feladatnak látszott akkoriban. Az 1884-i ipartörvény az iparhatósági megbízottak intézményét létesítette olymódon, hogy az iparhatóság az iparosok közül bízott meg egyéneket a felügyelettel. Ez sem vált be és így nálunk is mind nagyobb jelentőségre jutott külön közegek alkalmazása a munkásvédielem ellenőrzésére. Már az ipartörvény 121. §-ában megadta az elvi alapot külön hatósági közegek, az iparfelügyelők alkalmazására. Ez azonban nálunk csak nagyon lassan indult meg, amíg az 1893. évi XXVIII. te. kötelezően nem rendelkezett iparfelügyelők alkalmazásáról. Az iparfelügyelet azután nálunk is elég gyorsan kifejlődött. A külföldön, mint említettük, Anglia járt elől, ahol már 1833-ban bevezették az iparfelügyeletet. Franciaország 1874-ben, Svájc 1877-ben, Németország 1878-ban, Ausztria 1883-ban, Oroszország 1884-ben, Olaszország 1886-ban, Belgium 1889-ben szabályozta csak kötelező alapon az iparfelügyeletet. Az iparfelügyelők feladatköre nagyon sokirányú és növekszik a munkásvédelmi törvények gyarapodásával. Eleinte főképen a védett csoportokra vonatkozó rendelkezések ellenőrzésével és a balesetelhárítással foglalkozott az iparfelügyelet. Amíg kötelező munkásbiztosítás nincsen, e kérdés figyelemmel kísérése is hatáskörébe tartozik. Az üzemi védelem konkrét feladatai az idők folyamán mind jobban előtérbe lépnek és az iparfelügyelet egyúttal a bér- és általában a munkaviszonyok tanulmányozásában és ellenőrzésében is mind nagyobb jelentőségre emelkedik. Annak, hogy az iparfelügyelet igazán elérje a célját, főfeltétele az. hogy a felügyelete alá tartiozó üzemek viszonyait alaposan megismerhesse. Módot kell ezért az iparfelügyelőnek adni arra, hogy az üzemeket, ha ott munka folyik, bármikor, akár éjnek idején is, meglátogathassa és a munkásokat a munkaadó vagy ennek alkalmazottjának jelenléte nélkül is kihallgathassa. Az iparfelügyelő feladata az üzemekbe való kiszállással munkásvédelmi szempontból szemmel tartani az üzemeket és azokat rászorítani arra, hogy a munkásvédelmi rendelkezéseket betartsák. Ezért nem szabad az iparfeliigyelőket, amint az néha megtörtént, irodai munkákkal túlterhelni. Az iparfelügyelet csak akkor lehet hatályos, ha kellő számú közeggel rendelkezik az üzemek helyszínen való megvizsgálására, akik feladatukat kellő szakképzettséggel és megfelelő érzékkel képesek ellátni. E tulajdonságok híjján az iparfelügyelő nem áll fontos hivatásának magaslatán. Vizsgálatai során tett észleleteit az iparfelügyelő egy e célra felfektetett könyvbe jegyzi be és ha hiányt talál, szigorúan őrködnie kell a - fölött, hogy az megszüntethessék. E tekintetben nehéz feladat vár reá akkor, ha nincsen feljogosítva büntetések kiszabására. Ez esetben ugyanis feljelentéssel kell az iparhatósághoz fordulnia és ennek megértésétől függ nagy részben az, mennyire sikerül a munkásvédelmi viszonyok javítása körül ered-17*
