Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
258 ben a gépről a védőkészüléket is. eltávolítják. Igen díoséretreméltó rendelkezés áll fenn Dániában, amely eltiltja veszélyes gépeknek védőfelszerelés nélkül való forgalombaihozatalát. Az üzemi védelem körébe tartozik a munkások állcmdó orvosi felügyelet alatt tartása is. Erre nézve kezdetben főkép a gyermek- és nőimunkások tekintetében intézkedtek egyes országokban. Kétségtelen azonban, hogy a gyári orvos, aki időnkint megvizsgálja a munkásokat, sok bajt háríthat el és a munkaviszony emberségesebb alakulása szempontjából sokat, tehet. Az üzemi védelem térhódításának erősen segítségére jött a vállalkozók szavatosságának kimondása az üzemükben előforduló oly balesetekért, amelyek nem a munkás hibájából keletkeztek. A vállalkozók így saját érdekükben, hogy a baleseti járadék fizetését elkerüljék, igyekeztek a baleseteket elhárítani. Midőn azután a balesetbiztosítás megvalósult, hatalmas segítséget nyert benne a: balesetvédelem, sőt a foglalkozási betegségek elhárítása is, mert a fizetendő járulékok magassága a baleseti, illetőleg megbetegedési veszélyekkel összefügg. A biztosító pénztárak magasabb járulékkal való terhelés útján, sőt egyes országokban részletes védelmi szabályok kibocsátásával is igyekeznek a baleseteket elhárítani. Az üzemi védelem a munkásvédelem legfontosabb részei közé tartozik. Az emberiség mérhetetlen szenvedéseit váltja ki az elővigyázati intézkedések elmulasztása, nyomorékká és keresetképtelenné tévén a munkások ezreit. Ha egyes iparoktól és egyéb foglalkozásoktól bizonyos fokig elválaszthatatlan is az egészség nagvobbfokú veszélyeztetése, mégis óvintézkedések igen jelentékeny mértékben leszállíthatják e veszélyt. A Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete karolta fel először nemzetközi alapon az ipari mérgek kérdését. Neki köszönhető az 1906. évi berni egyezmény a fehér (sárga) foszfor használatának a gyufagyártásnál való eltiltására vonatkozólag. Az 1919-ben létesített nemzetközi munkaügyi szervezet is folytatta az ipari mérgek elleni küzdelmet és ajánlást dolgozott ki az ólommérgezések elhárítása tárgyában. Különösen a mázolóiparban az ólomfestékek sok megbetegedésnek lettek forrásaivá és agyagiparunkban is gyakori az ólommérgezés. Magyarországon az üzemi védelem a nyugati országokhoz hasonlítva még elég fejletlen. Az ipartörvény felhatalmazta 1884-ben a kereskedelemügyi minisztert a veszélyes iparágak lajstromának megállapítására és annak előírására, hogy az iparágakban mily feltételek mellett alkalmazhatók 16 éven aluli munkások. E lajstrom még nem adatott ki és így még a védett csoportokra sincs kellően megoldva az üzemi védelem. Néhány előbbi rendelettől és a foszforegyezménytől eltekintve, csak néhány, főkép a népjóléti minisztériumtól kiadott rendelet jön itt számba. Friedrich Vilmos: A phosphor okozta megbetegedések, különös tekintettel a magyarországi gyufagyártási viszonyokra. Budapest, 1908. — Chyzer Béla: A magyar agyagiparban előforduló ólommérgezésekről. Budapest, 1908. (A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványai 4. és 5. fűz.) — Práger A/.: Ipari mérgezések Budapest, 1929. — Niesser, E. J.: Internationale Übersicht über Gewerbehygiene. Berlin, 1907. — Ley maim: Bekämpfung der Bleigefahr in der Industrie. Jena, 1908. — Müller: Bekämpfung der Bleigefahr in Bleihütten. Jena, 1908. — Colder, J.: The Prevention of Factory Accidents. London, 1899. — Razons, O.: La sécurité du .travail dans L industrie. Paris, 1901. — Brezina, E.: Internationale Übersicht über Gewerbekrankheiten nach dem Bericht der Gewerbeaufsichtsbehörden der Kulturländer über die Jahre 1927—1929. Berlin, 1931. — Medical Supervision and Service in Industry. (National Industrial Conference Board.) New York, 1931. — Les maladies piofessionnelles. Paris, 1935. ■— Douglas, P. H.: Social Security in the United States. New York—London, 1930. — Továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal következő kiadványai: Leymann, H.: La prévention du charbon dans les transfers. Génévé, 1923. — L’emploi de la céruse dans la peinture. Génévé, 1923. — La céruse. Génévé, 1927. — La silicuse. Génévé, 1930. — La protection des ouvriers travaillants aux presses á métaux. Génévé, 1930. — Továbbá: Sommerfeld, Th. und Fisher, R.: Liste der gewerblichen Gifte. Jena, 1912. — A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal „Hygiéne du Travail“ és „Chronique de la Sécurité Industrielle* címen füzeteket ad ki, amelyek az üzemi védelem kérdéseivel foglalkoznak. Ezenkívül havonkint megjelenő iparegészségügyi bibliográfiát is jelentet meg (Bibliographique d’hygiéne industrielle). — L. továbbá „A Társadalmi Múzeum Értesítője“ c. folyóirat I—XI. év (1909—1919) — Munkaügyi Szemle 1(917 óta.
