Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VI. Rész. Biztosítási politika
227 Magyarországon 1807-ben keletkezeit részvénytársasági alapon Rév-Komáromban az első társaság, amely a gabonakereskedők szállítmánybiztosítását tűzte» ki céljául. E társaság 1854-ig állott fenn. 1825 óta osztrák társaságok kezdtek hazánkban tért foglalni a tűzbiztosítás terén. 1844-ben Pesten kölcsönösségi biztosítás alapján alakult egy egyesület a jégkárbiztosítás meghonosítására. Az első tőkeerős és korszerű elvek alapján felépített szorosabb értelemben vett biztosítási vállalat nálunk 1857-ben alakult, mint az Első Magyar 4lt:alános Biztosító Társaság. A kiegyezés után azután sorra alakultak biztosító részvénytársaságok, amelyek szép lendületet vettek. Hazánkban ennek ellenére is jelentős szerepet játszanak a külföldi biztosító társaságok. 1914-ben 21' hazai biztosító vállalattal 43 külföldi állott szemben. Az életbiztosítási állomány 55%-a esett a külföldi vállalatoknak, 1928-ban Magyarországon 31 hazai és 32 külföldi biztosító vállalat működött. A kormány újabb biztosító társaságok keletkezését és külföldi vállalatok letelepedését egyelőre megtiltotta. Magyarország fizetési mérlegében a biztosítási és ügynöki dijakból származó forgalom a harmincas években 5—7 milliós passzív tételt! jelentett. A magyar biztostíásügy fejlődésére vonatkozólag 1 ifj. Csury J. és Marosi I.: A magyar biztosításügy története. Budapest, 1931. — Fényes E.: Szózat a magyar biztosító társulat ügyében. Bécs, 1839. — Weninger V.: A biztosítási ügyről. Budapest, 1865 — Kőváry L.: A biztosítási ügy múltja, jelene hazánkban és a külföldön. .Budapest, 1877. — Márkus D.: A külföldi biztosító társaságok Magyarországon. Budapest, 1891. — Pólya J.: A biztosítási vállalátok. Budapest, 1892. — Beck LAz életbiztosításról. Budapest, 1895. — Érdtekesek továbbá az egyes biztosító társaságok jubiláris kiadványai. 3. A biztosítás jelentősége. Annak. a jelentősége, hogy bizonyos esélyek vagyoni kihatásai biztosítás útján enyhíttessenek, elsősorban a kevésbbé vagyonos elemekre nézve szembetűnő, mert ezeknél pl. egy keresetképtelenséget okozó betegség vagy baleset egyenesen az anyagi romlással és a megélhetési forrás elvesztésével lehet egyértelmű. A biztosítás ezért elsősorban szociális szempontból mint munkásbiztosítás vagy társadalombiztosítás látszik nagyjelentőségűnek. Egyenesen azt lehetne mondani, hogy szabad kereseti rendszer mellett a biztosítás eme vonatkozásban logikailag kiegészítő eleme e rendszernek afcok szempontjából, akik csak munkájukból élnek. Hasonlóképen kézenfekvő a biztosítás jelentősége a megélhetési viszonyok bizonyos állandóságának előmozdítása szempontjából mindazok számára, akik, ha jobb kereseti viszonyok között vannak is, nem rendelkeznek vagyonnal és így pl. öreg korukra nem tudják állandósítani életszínvonalukat, sem maguk, sem pedig a családjuk számára. A személybiztosításnak tehát elsősorban társadalmi jelentősége van, főképen a kevésbbé tehetős rétegek számára. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy e vonatkozásban csak a kevésbbé tehetős rétegek élnek vele, mert úgy a, tőke, mint a járadékbiztosítás jó vagyoni viszonyok között élők számára is növeli az állandó életszínvonal megtartásának lehetőségét. A kárbiztosításnál nyilvánvaló, hogy ennek már mindenki számára egyforma jelentősége van, sőt itt azt lehetne állítani, hogy minél jelentősebb vagyontárgyak birtokában van valaki, annál fontosabb számára a biztosítás. Nagy jelentőségre emelkedik a kárbiztosítás az üzleti élet kibontakozásával. Jelentősége éppen abban van, hogy olyan kockázatot hárít el a vállalkozástól, amelyek nem a vállalkozás természetéből folynak és ennélfogva az üzleti számítást csak zavarják. A tűzkár, a betörés, vagy sikkasztás nem a síó szoros értelmében vett üzleti kockázatok. Ha tehát ezeket bizosítás útján a veszélyhez viszonyítva csekély ellenértékért sikerül elhárítani a vállalkozástól, akkor ezzel az üzleti számítás biztosabb alapra helyezkedik, mert legalább is ezeket a kockázatokat — ismeretes lévén a biztosítási díj — a vállalkozó határozott összeggel tudja számításba venni. A bekövetkezett káreset, ha teljes a biztosítás, így' nem terheli a vállalatot, míg biztosítás híján esetleg egyszerre elviselhetetlen terhet jelentene.^ I)e nemcsak az iparban, kereskedelemben és a közlekedésnél játszik ez szerepet, hanem a mezőgazdaságnál is. Ügy a tűzkár, mint a jégkár, mint pedig az állati járványok itt éppúgy veszélyeztetik a termelési eszközöket, mint pl. egy gyár leégésénél. Ezzel esetleg, mint p. о. a gyárépület leégésével, az egész termelési egység meglő* Á
