Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VI. Rész. Biztosítási politika
226 történhetik vagy úgy, hogy a viszontbiztosító bizonyos megállapított összegen felüli kárösszeg megtérítését válladja, vagy pedig úgy, hogy általában a káresetek bizonyos hányadát vállalja magára. A fentiekben csak a biztosítás legfontosabb ágait említettük. Az a terültet azonban* amelyen a biztosítás iránti szükséglet fölmerül és az üzleti vállalkozás ennek kielégítésére törekszik, igen nagy. Így üzleti szempoittböl fontos ága a biztosításnak a hitelbiztosítás, amely az áruhitelezésnél a hitelezéssel járó kockázat egy részét, hárítja át a biztosító intézetre. Előfordul egyes hitelekre vonatkozólag, de megtaláljuk a nyújtott hitelek összességének bizonyos hányadára is. Károsodás esetén a biztosító csak a szenvedett kár bizonyos hányadát téríti meg a teljes lebonyolítás után. Nagy szerepre jutott a hitelbiztosítás a kivitellel kapcsolatban a világháború után (kiviteli hitlebiztosítás). Üjabban az avalhitelek (bankkezességek) egy részét is a biztosítás kezdi helyettesíteni. Az Egyesült Államokban a bankletétekre vonatkozólag a letétbiztosítás fejlődött ki nagyobb mértékben. A háztulajdonosok érdekében alakult ki a lakbérbiztosítás, amely a lakbérek nem rendes befolyásából származó kockázatot vállalja el. A kárhiztosítás terén, kivált az Egyesült Államokban, fejlődött ki a viharkárok elleni biztosítás is. Kivált mielőtt a társadalombiztosítás nagyobb arányokban és mint kényszerbiztosítás fejlődött ki, igen jelentős ága volt a biztosításnak a nyugdíjbiztosítás. Szerepe még a társadalombiztosítás kiépülésével sem szűnt meg, mert még ott) is, ahol kötelező nyugdíjbiztosítás van, a nyugdíj kiegészítésére jön számba. Különösen nagy a jelentősége az Egyesült Államokban, ahol a nyugdíj intézménye nincs európai módon rendezve. Egyéb biztosítási ágakkal is kísérleteztek. így p. o. megpróbálkoztak a táviratbiztosítással azzal a célzattal, hogy a táviratváltásból származó károk kockázatát vállalja a biztosító intézet. Jelentősebb sikereket azonban e téren eddig nemigen sikerült elérni, bár az üzleti éleiben a táviratok jelentősége igen nagy. A biztosítás nyomon kíséri az élet újabb irányú kialakulásait is. Így keletkezett az automobilbiztosítás, azután a légi biztosítás, utóbbi mint a szállítmánybiztosításnak egy faja. A gépek szerepének erős előtérbelépésével fejlődött ki a gépbiztosítás, amely a gépek üzemzavaraiból származó károkat hárítja át. Minthogy a találmányok gyors üteménél fogva a gépek jelentős avulásnak is vannak kitéve, kialakult az avulási biztosítás is a gépekre vonatkozólag. Kísérletek történtek a sztrájkbiztosításra is-A biztosítás iránti szükséglet már igen korán jelentkezett. Ezért a biztosítás ősi alakulatai oly korba nyúltak vissza, amidőn szorosabb értelemben vett biztosításról még szó sem lehetett, mert, mint tudjuk, ennek lényeges kelléke a valószínűségi számítás, amely csak а XVIII. század folyamán fejlődött ki. A biztosítás ősi formái, at önsegélyező egyesületek már az ókorban is találhatók. Részben a halál esetére szóló bizonyos szolgáltatások kikötése az ily egyesületek célja és az ily alakulatok a kölcsönösségi biztosítás formájában máig is fennmaradtak. A középkorban erősen előtérbe lép életjáradékoknak a vásárlása, ősi eredetű a tengeri biztosítás is, amely a hajósnépeknél már korán érzett jelentős szükséglet volt. A kárbiztosítás terén kölcsönösségi alapon a tűzbiztosítás alakult ki már korán. Régen érzett szükséglet az állatbiztosítás is. A szorosabb értelemben vett biztosítás fejlődése e sokoldalú szükségletek ellenére is csak а XVIII. századiban kezdődik. A vezetőszerepet itt az életbiztosítás veszi át, amely a halandósági táblák szerkesztésével nyer igazán biztosítástechnikai alapot. Ezzel megnyílik a lehetősége annak, hogy komoly számításra alapított biztosítási ágazatok keletkezhessenek. Ezek közül első az 11762-ben Londonban alakult Equitable Society; nemsokára Franciaországban és máshol is keletkeztek ily élelbizlosító társaságok, amelyek különösen a XIX. század második felétől kezdve igen széles alapokra helyezkedtek, mivel számításuk biztossága erősen emelkedett és ez viszont a díjtételek leszállításának a lehetőségét nyitotta meg, mert minél szélesebb körre terjed ki a biztosítós, annál közelebb jön a káresetek alakulása a valószínűségszámftáshoz, tehát annál biztosabb alapon lehet a díjat kalkulálni. A tárgyi, biztosítás terén a tengeri biztosítás mutat már korán nagyobbszabású arányban való fejlődést. Különböző kockázatrészesedési sajátos kölcsönszerződésekből kiindulva, már 1347-ben Génuában mint igazi biztosítás kezd kialakulni. Később Anglia veszi át a vezetést, ahol e célra a Lloydok, mint sajátos szervezetű társulatok alakultak. Az elnevezés Lloyd kávéháztulajdonosra utal, akinek kávéházában gyűltek össze a hajótulajdonosok, amiből azután itt valóságos tengeri biztosítási tőzsdei összejövetelek származtak. 17,20-ban alakítják az első idevágó szállítmánybiztosítási társaságot. Későbbi keletű a szavatossági biztosítás, amely szélesebb körben csak a XIX. század középé után kezd kialakulni. ,1868-ban alakult Franciaországban az első társaság, amely külön e biztosítási ág művelését tűzte céljául.
