Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - II. Fejezet. A vasutak
198 a magántőke erre nem hajlandó, az államnak magának kell kézbevennie az építést. Katonai szempontok is sokszor ezt kívánták a hadászatilag fontos vonalakra nézve. Midőn később az államvasúti gondolat erősebben terjedt, őzzel is hatalmas táplálékot nyert az állam részéről való vasútépítés. A közgazdaság szempontjából a vasutak jelentősége szinte mérhetetlen. A közgazdaság az emberek egymásba kapcsolódása gazdasági tevékenységükben, ennek pedig egyik fő akadálya a távolság, amely egymástól elszigeteli az embereket. A vasút az érintkezés megkönnyítésével és a javak tömeges szállításával tágítja az érintkezés és egymásbakapcsolódas lehetőségeit. Ezzel a termelő eszközök hatályos kihasználásának körét erősen növeli és a termelvények értékesítési körét is tetemesen kiszélesíti. A vasútépítés költségei nagyon jelentékenyek, mert a vasúti forgalom igen költséges berendezéseket tesz szükségessé. A vasúti felépítmény a sínpályával, a biztonsági berendezések, az állomásépületek és raktárak, továbbá a mozgó felszerelés, a mozdonyok és vasúti kocsik nagy befektetéseket követelnek. Hadley a múlt század végén a polgárosult államokban a nemzeti vagyon egytizedrészére becsülte a vasutak értékét és a bennök fekvő tőke számítása szerint a nemzeti tőkebefektetéseknek egynegyedét, sőt esetleg egyharmadát is elérheti.1 A vasútépítés költségei azonban nagyon különböznek a szerint, hogy milyen vonalakról van szó, vagyis a szerint, hogy az építendő vonalakkal szemben milyen követelményeket támasztunk. Viszonylag olcsó, de csak szerény követelményeknek felel meg a külterjes vasútépítés. Az építkezésnek ez a módja oly vonalaknál természetesen nem kielégítő amelyeken sűrű es gyors forgalmat kívánunk lebonyolítani. Itt belterjes vasútépítésre van szükség, mert egyedül az ennek megfelelő építkezés bírja el a nagyobb megterhelést, amellyel az ily vonalaknál számolni kell. Belterjes építkezésre természetesen elsősorban a fővonalaknál van szükség, amelyek a forgalom főirányait szolgálják ki és ezek között a nemzetközi forgalmat is lebonyolítják. Kisebb költségekkel járnak a mellékvonalak, amelyek a fővonalakkal, vagy egymás között teszik a forgalmat lehetővé. Szerényebb igényűek a helyiérdekű vasutak is, amelyek nem szolgálják ki közvetlenül a távolsági forgalmat. A nagyvárosok fejlődése a vasútépítésnek új területet nyitott meg. A nagyvárosokban keletkező nagy távolságok, valamint a gazdaság intenzitása, amely az időt drágábbá teszi, erős szükségletet teremtett a vasutak iránt a nagyvárosokban is. tgy a vasutak egy új csoportja keletkezett a ■városi vasútokban. Eleinte szerény keretekben, mint lóvasút indult meg a városi vasúti közlekedés, de csakhamar, kivált a villamosvasúttatl, óriási fellendülést nyert. A nagyvárosok terjedelmének további növekedése a milliós városokban a városi gyorsvasút szükségletét teremtette meg, amely a külvárosok lakosságát is gyorsan behozza a város központjába, A méző- és erdőgazdálkodás is lassankint felismerte a vasutak jelentőségét a maga. számára. Így nagyobb birtokokon, mező- és erdőgazdaságokban megindult a mezei és erdei vasutak építése a termékek elszállításának megkönnyítésére. A bányák és később a gyártelepek is igyekeztek az olcsó vasúti szállítás lehetőségeit azzal támogatni, hogy bánya.vasuia\at vagy iparvágányokat építettek ki a legközelebbi vasúti állomáshoz. Magyarország a vasút jelentőségét jókor felismerte. Már 1827-ben lóvasutat létesített Pest és Kőbánya között a teherszállításra, első vasúti törvényét pedig már 1836-ban meghozta (1836 : XXV. te.). 1839-ben megadta az engedélyt az Első Magyar Nagyszombat- Pozsony Vasúti Társaságnak a pozsony—nagyszombati vasút megépítésére, amely azonban már úgy készült, hogy a gőzmozdonyú üzemnek is szolgálhasson. 1846-ban adták át a forgalomnak a pest—váci vonalat és 1847-ben nyílott meg a pest—cegléd—szolnoki 1 The Railway in its Business Relations a The Railways of America c. munkában. London, 1890.
