Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - I. Fejezet. A közúti, vízi és légi közlekedés
196 még jelentékenyen elmarad a vasút és a hajózás mögött. Gyorsaságában való előnye azonban már erősen előtérbe tolja a postai szállításnál és néhány magas értékű áru szállításánál. A vállalkozási kedv vérmes reményekkel fordult a légiközlekedés felé és a háború után úgy Angliában, mint Németországban és más országokban is több léghajózási vállalat keletkezett. A magánvállalkozás számára a jelentékeny költségekre való tekintettel csak a részvénytársaság jöhet szóba. E társaságok egyideig egymással élénk versenyt folytattak, majd azonban érvényesültek a tömörülési törekvések, amelyeket úgy Angliában, mint Németországban az állam is támogatott. Az igazi távolsági forgalmat ma úgy Angliában, mint Németországban (utóbbiban a Deutsche Lufthansa AG.) egy-egy nagy társaság látja el. Az inkább helyi jellegű közlekedés lebonyolítására kisebb társaságok állanak fenn. Ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban ilyirányú tömörülés még nem történt. A vonalhajózás természetesen a repülőgép terén is a monopóliumra hajlik, mert ugyanazon vonalnak a kiszolgálásánál a, verseny könnyen fojtogató versennyé fajul el. Az állam nem is zárkózhatott el a légiforgalmat lebonyolító vállalatok támogatása elől, mert fejlődésükhöz fontos állami érdekek is fűződnek. Különösen a gyarmatokkal rendelkező országokra áll ez. Hadügyi szempontok is erősen közrejátszottak az állami támogatásban. A légiforgalom állami szabályozása sem késhetett sokáig. Erre részben az állami támogatás, részben pedig a forgalmat lebonyolító vállalatok éles versenye szolgáltatott alapot. E két indok erősen egybefonódott, mert a fojtogató verseny sorra kényszerítette a vállalatokat az állami támogatás igénybevételére. Így azután az állam hol a vállalatok részvényei tekintélyes részének birtokába jutott, hol pedig a nyújtott segély fejében kötötte ki az igazgatásban való részvételt. A légiforgalomban vezető nagyvállalatok egybeolvadása, vagy állami kezdeményezésre való egybeolvasztása nagyon megkönnyítette a kérdés megoldását. Németországban már 1926-ban fúzió eredményeképen megalakult a Deutsche Lufthansa, Angliában pedig 1939-ben egyesült a két vezető vállalat, a British Overseas Airways társaságban. Franciaországban és az Egyesült Államokban több magántársaság szolgálja a forgalmat, de az állam itt is jelentős befolyást biztosított magának. Téves volna azt gondolni, hogy a légiközlekedés az út szempontjából semmi igényeket nem támaszt. Szükségessé válik mindenekelőtt repülőterek létesítése,, amelyek ma már pályaudvarszerűen vannak berendezve. Rajtuk vámközegekről és határrendőrségről, valamint postahivatalokról is gondoskodás történik. Szükségessé válik továbbá bizonyos jelzésekkel légiközlekedési vonalak létesítése is, a repülés megkönnyítésére. Bár a forgalom sűrűségével az üzemi eredmények is javulnak, ma a légiforgalom még mindenfelé rászorul az állami támogatásra. Ez élőt tekintettel arra, hogy a fejlődés nehézségeinek legyőzéséről van szó, az állam nem is zárkózhatik el. Így azután a léghajózási vállalatok mindenfelé állami támogatásban részesülnek. A repülőgépek rendes járatai az első világháború után indultak meg és azóta igen gyorsan épültek ki. Magyarországon a Magyar Áruforgalmi Részvénytársaság már 1920-ban szállított postát Budapest, Szeged és Szombathely között. A Magyar Légiforgalmi Rt. 1922-ben nyitotta' meg budapest—bécsi vonalát. Azóta tovább fejlődött légiközlekedésünk. Budapest természetesen* bekapcsolódott a nemzetközi légiforgalomba is. Blum, 0. und Pirath: Lebensfragen der deutschen Luftfahrt. Stuttgart, 1928. — Röder, H.: Wirtschaftliche Luftfahrt. Dresden, 1929. — Fissen, J. V.: Die Luftfahrt als Verkehrsmittel. Greifswald, ,1922. — Pollogg, С. H.: Der Weltluftverkehr. Leipzig, 1929. — Wüst, A.: Die Bedeutung des Luftverkehrs für das Wirtschaftsleben. Berg-Gladbach, 1927. — Carman, Th.: Das Flugwesen im In- und Ausland. Berlin, 1928. — Bermet, R. R.: Aviation. Its commercial and financial aspects. New York, 1929. — Blum E.: A repülőgép jelentősége a gazdasági életben. Budapest, 1931.
