Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - I. Fejezet. A közúti, vízi és légi közlekedés
188 célközösségek* is, amelyek a Körzet lakosságát útügyi közösségben egyesítve gondoskodnak a költségek előteremtéséről. A harmadik csoportba a községi utakat szokták sorolni, amelyek fenntartása a községek feladata. Minthogy azonban ezek nem mindig képesek a szükséges költségek előteremtésére, az állam is szokott az útépítésre neki,k összegeket átutalni. Régen a közúti közlekedésnél is általában alkalmazásban volt illetékek szedése, amelyeket gyakran az adókhoz hasonló bevételi forrásként kezeltek és valóságos vámmá alakítottak. Ez természetesen az útilletékeket nagyon ellenszenvessé tette, mert azok a közlekedés erős akadályai voltak. Így azután mindjobban érvényesült a közúti közlekedés ingyenességére való törekvés, amelyet először 1792-ben a francia forradalom valósított meg. Ma már magától értetődő követelésnek látszik. Következménye az, hogy az útépítés és útfenntartás költségeit adókból vagy közületi kölcsönökből kell fedezni, amely utóbbi esetben is a kamat és törlesztés az adózók terhére megy. A közúti közlekedés ingyenessége azon az elgondoláson nyugszik, hogy az utak kiépítése közfeladat és hogy ennélfogva méltán lehet az összességet költségeivel terhelni. E felfogás általában helytálló, abban az értelemben azonban, hogy az utak jelentősége szerint illetékes közület feladatkörébe kell a fentiek szerint utalni a felmerülő költségeket. Mindamellett ma sem áll fenn teljes egészében a közúti közlekedés ingyenességének elve. így mindenekelőtt egyes műtárgyak használata külön díjhoz lehet kötve, amilyen p. о. a hídvám. Széles körben érvényesül az útügyi illeték a városokban, a kövezelvám alakjában, .amelyet a városok utcáik kiépítésének és fenntartásának érdekében az illetéki elv alapján szednek. A gépkocsiközlekedés újabba ,t ismét előtérbe hoz.g az úthasználatnál Oz érdekelt felek pénzügyi igénybevételének szükségét. A gépjármű ugyanis egészen más igényeket támaszt az utakkal szemben, mint a gyalogos- és a kocsiközlekedés. Ezzel az útépítés költségei is jelentékenyen emelkednek. Minthogy e költségnövekedés elsősorban az automobilizmus céljait szolgálja, indokolt e járművek hozzájárulását igénybevenni. A gépjármütulajdonosok valóban különös mértékben vannak érdekelve az utak kiépítésében és jókarban tartásában. Az autók üzemi költsége és elhasználódása ugyanis erősen függ az úttest minőségétől. Kivált a teherautók erősen koptatják is az utakat. Így tehát ismét előtérbe lép az érdekeltek pénzügyi igénybevétele, amel^gt különbözőképen lehet megoldani. Legelterjedtebb alakja az automobiladó, amely mint igazi céladó a gépjármüveket az útépítés és útfenntartás érdekében veszi igénybe. Az útügyi fejlődése — nem szólva az ókorról — nem egy vonatkozásban hasonlít a pénzrendszer kifejlődéséhez. Itt is pénzügyi akadályok, rövidlátó pénzügyi érdekek és technikai nehézségek együttesen nehezítették meg tűrhető állapotok teremtését Ezért, miként a pénzrendszer, úgy az útügy is az egész középkoron keresztüli átfogó íendezés nélkül maradt és igen kedvezőtlen állapotban volt. Csak az újkorban kezdtek némi figyelmet fordítani az úthálózat kifejlesztésére. Igazi rendezést az útügv elsősorban Franciaországban talált 181H-ben, amidőn törvénnyel gondoskodtak úgy az utak építéséről, mint pedig igazgatósáról. Angliában már régebben ezt a kérdést más módon törekedtek megoldani, amennyiben bizonyos közjellegü körleti társulást igyekezett a törvényhozás előmozdítani (turnpike trusts),, amely az útépítés kérdését kezébe vette. Az egységes állami rendezés, miként Franciaország példája mutatja, sokkal tökéletesebb eredményeket tudott elérni. Az úthálózat sűrűsége szempontájból ma is Franciaországé az elsőség, mert itt, 100 km1 2 területre 120 km út esik, míg Angliában e szám 95, az Egyesült Államokban 62, Németországban 45, Magyarországon pedig 322 Magyarországon az útügyet az 1890 :1. te. rendezte. E törvény az állam befolyását kellően biztosítja és a törvényhatóságoknak útadó szedését is lehetővé teszi, amely,az állami adók után fizetett pótadó jellegét ölti. A törvény egyúttal szabályozza a közmunka igénybevételét is. Mindazonáltal Magyarország útiigye még nagyon távol van attól az állapottól, amely kívánatos volna. Különösen az Alföld útügye még nagyon elhanyagolt állapotban van. 1 A németek az ily közösségeket Zweckverbandnak nevezik. 2 Eisenbahn und Kraftwagen in vierzig Ländern der Welt Berlin, 1935, a 47. old
