Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - I. Fejezet. A közúti, vízi és légi közlekedés
185 Ennek hatása minden termelési ágban mutatkozott A mezőgazdaság belterjes irányba terelődött, mert a vasút lehetővé tette a fogyasztópiactól távolabb eső területek felszántását, a gyümölcstermelés felkarolását és az erdők jobb kihasználását. A bányászat terén különösen a szén- és a vastermelés lendültek fel a vasúti szállítás lehetőségével. Az iparban a vasút elsősorban a nagyüzem kifejlődését mozdította elő. A termelési tényezők közül a nyersanyag és a munka jelentős mozgékonyságot nyertek. A nyersanyag most már távolabbról is a termelés helyére szállítható és oly munkásoknak az alkalmazása is lehetővé válik, akik nem laknak a termelés helyén. A vasút a tőke szerepére sem volt közömbös, midőn a sűrűbb érintkezés lehetőségeit nyitotta meg. Mindez döntő jelentőségű volt a termelés mikéntjére, mert a termelés egységeinek telephelyük választásában mozgási lehetőséget biztosított és széleskörű piacokra dolgozó nagyüzemek keletkezését tette lehetővé ott, ahol ez egyébként előnyöket nyújt. így a vasút lett elsősorban a nagyüzem megalapozója. A tőke magába nvéve, gyors közlekedés nélkül, ezt csak korlátoltabb mértékben érhette volna el. De még ennél is tovább terjed a vasút hatása a termelésre. A vasútépítés maga támasztotta ugyanis az első tömegszükségletet a vasúfépítéshez szükséges eszközökben. Ezzel maga adta meg a legnagyobb lökést arra, hogy e szükséglet kielégítésére hatalmas üzemek keletkezzenek, amelyek ismét maguk is nyers- és segédanyagaikban nagyarányú szükségletet támasztottak, s így az üzemek további összpontosulását támogatták. Az olcsó és biztos szállítással a vasút azután maga szélesbítette ki az üzemek ily összpontosuiásának feltételeit. Mélyremenő kihatással volt a vasút a vállalati formákra is. Jelentős eszközöket kíván a vasútépítés és éppen ezért kezdettől fogva a részvénytársasági formának kedvezett, amely azelőtt csak kivételesen nyert alkalmazást. A vasútalapítás ott, ahol nem maga az állam építette a vasutakat, részvénytársasági alapon történt. Ezzel a részvénytársaság alkalmazási köre egyszerre kiszélesedett és a nagy összpontosított tőkeszükségletnél fogva csakhamar továbbterjedt a bankügy és az ipar területére is. Nem véletlen az. hogy a vasútalapítás korszakában indul meg a részvénytársaságok tömeges alakulása. Nagy és hosszúlejáratú tőkeszükségleténél fogva a vasútalapítás a hitelszervezet jelentős alakulását is magával hozta. A szükséges tőkék felszívása kötvények és részvények^ kibocsátásával történt, ami azután döntően befolyásolta magát a tőkepiacot’is. Az állampapírok mellett fellépnek a vasúti papírok és erősen kiszélesbítik a tőzsdék működési területét. Sőt az értékpapírok bizonyos válfajai, az elsőbbségi kötvények és részvények, egyenesen a vasűtalapítás szüleményei. Hogy a világgazdaság korszaka igazán csak a vasinak kiégi ésével kezdődik, aligha szorul magyarázatra. Kétségtelenül addig is volt világkereskedelem. de az a maihoz viszonyítva csak az áruk szűk körére terjedt ki. Csak a vasúti szállítás lehetősége adta meg a módját annak, hogy a világkereskedelem nagyobb mértékben kiszélesedjék és tömegárukat is felöleljen. Hogy ennek magára a termelésre milyen visszahatása volt, annak talán legjobb példája az, hogy az Egyesült Államok versenye a mezőgazdasági termékek terén csak azzal indult meg igazán, hogy a vasútépítéssel távolabbi piacoknak addig hozzáférhetetlen területek kapcsolódtak be a forgalomba. Ezzel már érintettük is azt, hogy a vasútépítés milyen mélyenszántó hatással volt, kivált a kevésbbé forgalomképes termékek értékesítési lehetőségére. Magyarország példáján figyelhetjük legjobban, hogy mikép lesznek hozzáférhetők a nagyobbméretű gabonatermelésnek oly vidékek is, amelyeken azelőtt legelőgazdaság folyú. Hogy ennek azután magára az áralakulásra is milyen döntő befolyása volt, azt nem kell bővebben indokolni. A piac kiszélesbedésével az árkülönbségek csökkennek és az árak kiegyenlítődésre hajlanak, mert az áruk értékesítése nem szorítkozik már csupán a helyi
