Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
Bevezetés. A gazdasági politika lényege és irányai
13 lizmus. Hasonlít ehhez az angol céhszocializmus (a gildák szocializmusa), amelyet Cole, Mellor, Hobson és Orage képviselnek. Ez is a szakszervezetekben látja a termelés szervezésére és vezetésére hivatott szerveket, de a fogyasztók szervezkedésére is súlyt helyez. Erőszakos eszközökkel szemben azonban tartózkodó. Stammler: Die Theorie des Anarchismus. 1894. — Zenker: Der Anarchismus. Jena, 1895. — Elzbacher: Der Anarchismus. Berlin, 1900. •— Duprat, J.: Proudhon, sociologue et moraliste. Paris, 1929. — Stirner, Afti^Der Einzige und sein Eigentum. 1844. — Mülberger: Proudhon. Stuttgart, 1899. — Mukag: M. Stirner. Berlin, 1898. — Adler, G.: Stirner’s anarchistische Sozialtheorie. Jena, 1907. — Stechlow: M. Bakunin. Stuttgart, 1914. — Estey, J. A.: Revolutionary Syndicalism. London, 1981. — Cole, G. D• H.: Guild Socialism. London, 1920. — Carpenter, A7.: Guild Socialism. New York, 1922. 7. A tudományos szocializmus. Az utópikus szocializmus, midőn a tech nika haladásától megszédülve a tökéletesebb gazdasági rend álomképét megfestette, ábból indult ki, hogy elegendő-e képet az emberek elé tárni, mert ez meg fogja őket győzni arról, hogy az egész gazdasági rendet gyökerestől újjá kell építeni. Nem ismerte az embereket és nem számolt önzésükkel. Nem látta be, hogy a társadalom osztályokból tevődik össze, amelyek mindegyikének más az érdeke. Nem gondolt arra, hogy azok, akik a fennálló gazdasági intézmények előnyeit élvezik, nem lesznek hajlandók ezeket akármilyen magasröptű elgondolásoknak feláldozni. De az utópikus szocializmus figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a gazdasági rend történelmi erők eredménye, tehát nem a véletlen játéka, hanem az emberiség fejlődése hozta azt létre és hogy ezért újjáépítésének is számolnia kell azokkal az erőkkel, anlelyek azt megteremtették. Ezért azt hitte, hogy új elgondolások, a történelem erőitől függetlenül is megváltoztatják a gazdasági berendezkedést. Ebben a tévhitben élve, & közgazdasági tudomány, mint a fennálló rend magyarázata, nem is érdekelte. Hiszen, felfogása szerint, az emberek jobb belátásra térésével, aminek elérése volt az utópikus szocializmus fő törekvése, a gazdasági rend úgyis újjá fog születni. így, nem törődve a közgazdáknak a gazdasági élet megismerésére irányuló törekvésével és ennek eredményével, szőtte tovább álomképeit, bízva az emberek belátásában és a gazdasági élet jobb alapokra helyezésére irányuló vágyában. A tudományos szocializmus szakítva ezzel az optimizmussal és álomképeivel, a valóság talajára lépett. Mindenekelőtt szakított azzal a felfogással, amely nem számolt az emberi önzéssel és főképen az osztályellentétekkel, melyek a történelmileg kialakult gazdasági rendben uralkodnak. A tudományos szocializmus megértette a történelem erőit és azt, hogy ez társadalmi osztályokat teremtett, amelyeknek érdekei egymással összeütköznek. Ezért átlátta azt is, hogy a gazdasági rendnek bármilyen szép elgondolásai nem fogják a világot átalakítani. Ezzel megszűnt a szocializmusnak a közgazdasági tudomány iránti közönye is. Hiszen, amikor megértette a történelmi erők jelentőségét és a fejlődés tényállását, felismerte azt is, hogy a fennálló rend erőiből kell az új rendnek. a szocializmusnak is megszületnie. Ezzel egy csapásra felébredt a szocializmusnak a közgazdasági tudomány iránti érdeklődése is, amely megállapításaival, különösen Ricardo elméletében, kitűnő kiinduld pontokat szolgáltatott a szocializmus számára. így érett meg a szocializmus azzá, amit tudományos szocializmusnak nevezünk. A tudományos szocializmus kialakulásával határozottabb alakot nyert a szocializmus alapgondolata is. Vezérelve ezután a kizsákmányolás megszüntetése, tehát annak kiküszöbölése lett, hogy egyes társadalmi osztályok másokat, illetőleg, hogy a vállalkozók a munkásokat a maguk előnyére kihasználják. A kizsákmányolás főeszköze a tárgyi termelési tényezők, a tőke és a föld magántulajdona. Ennek megszüntetéséhez, vagyis a tárgyi termelési tényezők köztulajdonba vételében keresi a tudományos szocializmus a gazdasági
