Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Megnyílik a csillagok világa. William Herschel

nekülni kellett a műhelyből, az izzó fém a környezetet meggyújtotta, oltani alig tudtak, s amikor a tüzet nagy nehezen elfojtották, William a fáradtságtól és izgalomtól összeesett, s egy téglarakásról vonszolták el, hogy meg ne égjen.

Caroline egyre több részt vállalt bátyja munkájából, megtanulta a tükörcsiszolást és az egyre növekvő tükörteleszkópokkal megkezdték megfigyeléseiket. A bronzból öntött tükör felületének csiszolásakor térdelve vagy négykézláb dolgoztak.

Ahogy a tükör elkészült, finom, vékony deszkából csövet eszkábáltak össze, s annak alsó végén rögzítették a tükröt, magát a „távcsövet” lábak támasztották alá. Megfigyeléskor a cső torkolatánál állva, a csőperemen áthajolva lehetett a tükör felé nézni.

Herschel a 7 láb (kb. 2 m) gyújtótávolságú tükrös távcsövével (51. ábra) kezdte meg a bolygóvilág részletes tanulmányozását.

Vizsgálódás közben, 1781. március 13-án a Bika és Ikrek csillagképei közelében egy kis fénylő égitestet vett észre, amely nem pontszerűnek, hanem parányi korongnak tűnt. Megérezte, hogy nagy felfedezés küszöbén áll, mert egymás után következő napokon visszatért a fénylő égitesthez. így vette észre, hogy a kis fényforrás elmozdulni látszik a csillagok között. Üstökös vagy bolygó? — tette fel magának a kérdést. Bolygónak bizonyult, s így Herschelnek jutott a dicsőség, hogy nagybolygót fedezzen fel. Addig ugyanis a Szaturnuszt tartották a „legkülsőbb”, azaz a Naptól legtávolabbi bolygónak. Herschel az észlelését követő napokban még azt hitte, üstököst talált, de azután megfontolva, hogy az üstökösök gyorsan mozognak, megállapíthatta, hogy

bolygót fedezett fel. Tüzetesebb vizsgálat kimutatta, hogy a bolygó közel kör alakú pályán mozog, s 84 év alatt kerüli meg a Napot. Amikor azután egy erősebb távcsővel vizsgálta a felfedezett égitestet, a látómezőben a korong jól kirajzolódott.

Herschel az új bolygót a királyi család valamelyik tagjáról akarta elnevezni, végül azonban az Uránusz nevet kapta. Felfedezéséért beválasztották a Royal Societybe és aranyéremmel tüntették ki, s ezzel a műkedvelőből hivatásos csillagász lett.

Nemcsak William, Caroline is hamarosan „céhbeli” lett, az első hivatásos csillagásznő, akit a tudomány története feljegyzett. Úgy történt, hogy William a „kontinensre” utazott.

Távollétében Caroline folytatta megfigyeléseit, s 1779-ben híre futott, hogy üstököst fedezett fel.

Nemcsak az angol tudományos és politikai élet nevezetes személyei, hanem sok külföldi is megfordult a Herschel-házban. Sloughben levő házukban nagy volt a vendégjárás. Járt náluk Joseph Jéröme le Francois de Lalande (1732 - 1807), francia csillagász, híres katalóguskészítő, a csillagászati bibliográfia összeállítója; Giuseppe Piazzi (1746-1826), olasz csillagász, az első kisbolygó felfedezője, és még sokan mások. Egy magyarról is tudunk. Zách Ferenc Xavér (1754 — 1832), aki németté lett és nevét Zachra változtatta. Neves személy volt, megindította az első nemzetközi csillagászati folyóiratot, katalógusokat állított össze stb. Zách több éjszakát töltött Herschel társaságában a távcső mellett. így emlékezett vissza látogatására:

„Egy csikorgó hideg januári éjszakán Herschelt néztem, ahogy távcsö-68