Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Galileo Galilei
lettien zseniális elme lett volna képes kizárólag elméleti alapon távcsövet szerkeszteni. Minden bizonnyal így van. Legvalószínűbbnek látszik tehát az, hogy különféle csiszolatú lencsék egymás mögé-elé rakásával, próbálgatással találták fel a távcsövet. Bizonyos, hogy Hollandiából a világ minden részébe eljutott messzelátó óriási karrierje a XVII. században kezdődött. GALILEO GALILEI 4 f A fizika- és csillagászattörténet egyik legnagyobb alakjáról, az olasz Galileo Galileiről (1564- 1642), működéséről, hatásáról, mozgalmas életéről könyveket, tanulmányokat, színdarabokat írtak. A távcső alkalmazásának és elterjesztésnek ugyancsak nagy alakja. Nem őt tekintjük ugyan a távcső feltalálójának, sőt még legelső alkalmazójának sem, de bizonyos, hogy a legeredményesebb távcsöves csillagászati kutatásokat ő végezte, s ezzel magasan kiemelkedett a kor tudósai közül. Élete aránylag szűk területen zajlott, izgalmas eseményekben bővelkedett, valóban kész regény. 1564. február 15-én született Pisában; szülőháza ma is áll, a ferde toronyhoz Pisába zarándoklók, köztük sok magyar is, gyakran látogatják. Édesapja, Vincenzo Galilei (1520- 1591), aki jómódú posztókereskedő volt, és műkedvelő zeneteoretikus, igyekezett gyerekeinek jó nevelést adni. Hősünk édesanyja, Giulia Ammannati Pesciából származott; rokonai közt előkelő firenzei városi tisztségeket viselő polgárok, neves orvostudósok voltak. Emlékeiket feljegyzések, ódon síremlékek címerei és feliratai őrzik. A család, romló anyagi viszonyai miatt, 1574-ben átköltözött Firenzébe. Itt, a nagyhercegi udvar árnyékában jobb keresetet remélhettek. Az ősök emléke is vonzotta a családot Firenzéhez, a Santa Groce templomban látogathatták az egyik ős, a nagyhírű „MAGISTER GELILAEUS DE GaLI- laeis” orvostudós síremlékét (Michelangelo sírja közelében van), ahová azután hősünk is került. Firenzében a fiatal Galileo kolostori iskolában tanult, egyes kutatók szerint rövid ideig szerzetesnövendék volt. Tizenhét éves korában, 1581-től a pisai egyetemen orvostudományt tanult, nem a saját, hanem apja szándékának megfelelően, aki ily módon látta a fiú anyagi jövőjét megalapozva. . Hősünk az anatómiát nem kedvelte, helyette matematikát tanult, aminek apja nem nagyon örült, de végül is belenyugodott. Tanítója, Ostilion Ricci építész a tervezéshez szükséges gyakorlati matematikai ismeretekre oktatta, de érdekelte a ballisztika is, amivel később Galilei is sokat 29
