Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
A szemüveggel kezdődött
18. ábra. XIV. századi szemüvegábrázolás ták egyetlen műhelyre. Másrészt, és ez már meglepő, a találmányt nem tartották újnak. Mégis, hogy Lippershey-t megvigasztalják, több száz forint tiszteletdíjat utaltak ki számára. Két héttel Lippershey szabadalmi igényének beadása után Zacharias Jansen, middleburgi szemüvegkészítő is beadta szabadalmi kérelmét. Neki már nagyobb tekintélye volt ezen a téren, elismerték az összetett nagyító, azaz a mikroszkóp feltalálójául. Távcsöszabadalmi kérését mégis elutasították, ugyanazokkal az érvekkel, mint Lippershey-ét. A mikroszkópra kapott szabadalmat, de hát az a katonákat és admirálisokat kevésbé érdekelte, mint a távcső. Más források tudni vélték, hogy már az 1500-as évek végén ismerték a távcsövet. A mikroszkóp akkoriban már kezdett terjedni és az anatómusok, biológusok buzgón használták. A „bolhanéző üveg” nagy szenzáció volt, vásárban is mutogatták, akárcsak a távcsövet. Az eddigiekből következik, hogy a távcsövet a XVI —XVII. század fordulóján többen is feltalálhatták, és nem lehetetlen, hogy nem Lippershey és nem is Jansen a feltaláló, hanem valaki más, akinek a nevét valamelyik levéltár mélyén porosodó akta őrzi, s egyszer talán felszínre bukkan. A két világháború közötti időkben az elemi (ma általánosnak mondott) és középiskolák földrajz, történelem, fizika stb. óráin oktatófilmeket vetítettek. Az egyik film a távcsőről szólt. Látni lehetett a hollandiai szemüvegcsiszoló műhelyt, ahol szakállas férfi illesztgette a lencséket és erősítette keretbe. Mellette kisfiú játszadozott, egymás elé-mögé rakta a lencséket, s játék közben felkiáltott. Apját hívta, és mindketten bámulva nézték a távoli toronytetőn tollászkodó galambokat, amelyek olyan közel látszottak, hogy szinte megfoghatták volna. Ezután már nem volt más hátra, mint az, hogy a lencséket papírcsőbe tegyék és megszületett a távcső. Lehet, hogy a hosszú, bizonytalan történet valóban így kezdődött. A módszeres, tervszerű kutatás-fejlesztés akkor még a nagyon-nagyon távoli jövőben rejlett. Felvetődhet még az is, hogy csupán geometriai, matematikai megfontolások alapján feltalálhatta-e valaki a távcsövet? Ez a kérdés már évszázadokkal előbb felmerült, s ismerjük a nagy hollandus tudós, Christian Huygens (1629— 1695) véleményét e kérdésről. Szerinte csupán egy emberfe-28
