Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

A szemüveggel kezdődött

18. ábra. XIV. századi szemüvegábrázolás ták egyetlen műhelyre. Másrészt, és ez már meglepő, a találmányt nem tartották újnak. Mégis, hogy Lipper­­shey-t megvigasztalják, több száz fo­rint tiszteletdíjat utaltak ki számára. Két héttel Lippershey szabadalmi igényének beadása után Zacharias Jansen, middleburgi szemüvegkészí­tő is beadta szabadalmi kérelmét. Neki már nagyobb tekintélye volt ezen a téren, elismerték az összetett nagyító, azaz a mikroszkóp feltaláló­jául. Távcsöszabadalmi kérését még­is elutasították, ugyanazokkal az ér­vekkel, mint Lippershey-ét. A mik­roszkópra kapott szabadalmat, de hát az a katonákat és admirálisokat ke­vésbé érdekelte, mint a távcső. Más források tudni vélték, hogy már az 1500-as évek végén ismerték a távcsövet. A mikroszkóp akkoriban már kezdett terjedni és az anatómu­sok, biológusok buzgón használták. A „bolhanéző üveg” nagy szenzáció volt, vásárban is mutogatták, akár­csak a távcsövet. Az eddigiekből következik, hogy a távcsövet a XVI —XVII. század for­dulóján többen is feltalálhatták, és nem lehetetlen, hogy nem Lipper­shey és nem is Jansen a feltaláló, ha­nem valaki más, akinek a nevét vala­melyik levéltár mélyén porosodó akta őrzi, s egyszer talán felszínre bukkan. A két világháború közötti időkben az elemi (ma általánosnak mondott) és középiskolák földrajz, történelem, fizika stb. óráin oktatófilmeket vetí­tettek. Az egyik film a távcsőről szólt. Látni lehetett a hollandiai szemüveg­csiszoló műhelyt, ahol szakállas férfi illesztgette a lencséket és erősítette keretbe. Mellette kisfiú játszadozott, egymás elé-mögé rakta a lencséket, s játék közben felkiáltott. Apját hívta, és mindketten bámulva nézték a tá­voli toronytetőn tollászkodó galam­bokat, amelyek olyan közel látszot­tak, hogy szinte megfoghatták volna. Ezután már nem volt más hátra, mint az, hogy a lencséket papírcsőbe te­gyék és megszületett a távcső. Lehet, hogy a hosszú, bizonytalan történet valóban így kezdődött. A módszeres, tervszerű kutatás-fejlesztés akkor még a nagyon-nagyon távoli jövőben rejlett. Felvetődhet még az is, hogy csu­pán geometriai, matematikai meg­fontolások alapján feltalálhatta-e va­laki a távcsövet? Ez a kérdés már évszázadokkal előbb felmerült, s ismerjük a nagy hollandus tudós, Christian Huy­gens (1629— 1695) véleményét e kér­désről. Szerinte csupán egy emberfe-28

Next

/
Oldalképek
Tartalom