Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Tudomány és varázslat
gármenet” megszerkesztésekor nem szabad elfelednünk, hogy ahol a fénysugár éri a lencsét, az érintőre merőlegesen a beesési merőlegest kell képzelnünk. A levegőből az üvegbe hatoló fénysugár a beesési merőlegeshez, az onnét kilépő a merőlegestől törik. Ily módon szerkeszthetjük meg a sugármenetet a síkdomború lencsében (17. ábra). A fényforrással ellenkező oldalon egyesülnek a fénysugarak, ez a pont a fókusz- vagy gyújtópont. A síkhomorú lencsén áthatoló fénysugarak széttartók, a gyújtópont a fényforrással azonos oldalon van, de nem valódi, hanem képzetes pont. 17. ábra. A fény törése síkdomború lencsében Egyelőre elég ennyi, most pillantsunk vissza abba a korba, amikor a távcső története valóban elkezdődött. J . Л TUDOMÁNY ÉS VARÁZSLAT J 4^---------Leonardo da Vinci (1452- 1519), aki a reneszánsz idők nagy művésze (festője, szobrásza, építésze, anatómusa, mérnöke, egyszóval polihisztora) volt, optikával is foglalkozott. Hatalmas kézirathagyatékát feldolgozták; a Codex atlanticust 12 pazar bőrkötésű könyvben 998 példányban kiadták; 4320 lapon láthatjuk a nagy művész technikai rajzait. A csodálatos kiadványt csak nagy közkönyvtárak szerezhették meg, a hetvenes évek elején 8000 dollár volt az ára. Ladislao Réti magyar származású (fiumei születésű) amerikai tudománytörténész hatalmas, szép kiállítású könyvet adott ki The Unknown Leonardo (Az ismeretlen Leonardo) címen, amit azután számos nyelvre lefordítottak; aránylag könnyen hozzáférhető, és ebben a technikus zseni Leonardo optikai tanulmányai is megtalálhatók. Leonardo egy feljegyzésében így írt a távcső megszerkesztésének lehetőségéről. „Üveg készítendő, amellyel a Hold nagyobbnak látszik.” Jegyzeteiből nem derül ki, hogy milyen üvegre gondolt, rajzaiból inkább gömbtükrökre lehet gondolni, mint lencseösszeállításra. A XVI. században az optika történetében több érdekes személy bukkant fel, ezek között is a legérdekesebb Giambattista della Porta (1538—1615) volt. Gyerekkorában feltűnt kimagasló szellemi képessé-25
