Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Néhány szó a fénytörésről

16. ábra. A fény teljes visszaverődése üvegszálban

közé tartozott, aki kísérletezett, természetmegfigyeléseket végzett, ismerte a nagyítóüveget, a robbanó salétromos keveréket, hitt a bölcsek kövében, amely meghosszabbítja az életet és a nemnemes fémeket (vas, ólom) nemessé, arannyá alakítja. Az alkímiában akkor - és még sokáig - mindenki hitt. Ferences barát volt, kortársai, érdekes kísérleti bemutatásai miatt „Doctor Mirabilis”-nek, csodálatos doktornak nevezték. Megfigyelte, hogy a nagyítóüveg mozgatásával hogyan változik a kép. Neki tulajdonítják a szemüveg feltalálását.

Egy lengyel vagy talán német szerzetes, Vitello 1535-ben, Nürnbergben megjelent Beszélgetések az optikáról c. könyvében gömbtükröt, gyűjtőlencsét ábrázoló képeket mutatott olvasóinak. Egyik illusztrációján tükörbe néző alak látható fordítva. Egy ugyancsak optikai könyve 1572-ben, Baselben jelent meg.

Az üveget régóta ismeri az ember. Ókori sírokból művészien megmunkált üvegtárgyak kerültek elő, a rómaiaknak egész manufaktúráik voltak. Eredete nem ismeretes. Régi mendemonda szerint föníciai hajósok a tengeri fövenyen rakott tüzüket mészkő- és szódadarabokkal vették körül, és a homok (kvarc), a szóda és a mészkő összeolvadásakor üveget kaptak. Aligha valószínű, hogy uszadékfával, rőzsével rakott tábortűz olyan meleget adott volna, amiben az üveg megolvad. Akárhogyan is volt, az üveget már az egyiptomiak ismerték, fújni, hajlítani, csiszolni tudták. Egyes kutatók feltételezik, hogy optikai irányzóeszközeik is voltak. Abból gondolják, hogy a piramisok alapéleit nagy pontossággal mérték be, ami zsinórok kifeszítésével aligha volt lehetséges. Ilyen optikai eszköznek azonban nem akadtak nyomára, a mozgalmas falfestményeken sem tűnik fel, pedig azokon a méhészetet, nádaratást, csónakkészítést és még sok más műveletet ábrázoltak.

Néró császár a cirkuszi játékokat smaragdmonoklin át nézte, minden bizonnyal a tűző naptól óvta szemét. Az egyiptomiak bányászták a smaragdot, de Európában csak Amerika felfedezése után vált ismertté; addig nagyon ritka volt. Néró smaragdja talán „plánparalel” (párhuzamos síkokkal határolt) egyiptomi kő volt.

Egy XIV. századi freskón szemüveggel olvasó szerzetes képe látható, egyetlen lencséből álló látásjavító eszközt tart a kezében. Korán felbukkant a kétlencsés szemüveg is, ezért természetesnek kell tartanunk, hogy a legelső távcsőkészítők szemüvegkészítők voltak.

Nézzük meg, hogyan működik a sikdomború és a síkhomorú lencse. A „su-24