Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Néhány szó a fénytörésről
Zoom és Alkmaar közötti távolságot. Önmagát szívesen mondta Eratoszthenész Batavusnak, holland Eratoszthenésznek. Egyetemi tanár lett, számos könyvet írt. A fénytörésre vonatkozó tanulmányait csak halála után adatta ki Isaak Vossius és Christian Huygens. A távcsövek működésének megértéséhez fontos tudnunk, miként törik a fény a különféle közegekben. Mindenekelőtt el kell képzelnünk, hogy ott, ahol a fény egyik közegből a másikba lép, a felületre merőleges emelkedik (képzeletben), amelyet a közegben meghosszabbítunk, s ezt az egyenest beesési merőlegesnek nevezzük. Ha a fénysugár (15. ábra) ritkább közegből, pl. levegőből sűrűbb közegbe hatol, pl. vízbe, akkor a sugár a beesési merőleges felé hajlik [a) ábra], míg ha sűrűbből ritkábba megy, akkor a beesési merőlegestől törik [b) ábra]. A sűrűbb közeg lehet víz, olaj, szénkéneg, benzin stb. A ritkább pl. gáz is lehet. Különböző anyagok nem egyformán törik a fényt. A törés szabályaival, mértékének kiszámításával, a fénynek lencsékben, tükrökön való törésével, visszaverődésével a geometriai fénytan foglalkozik. Az a fénysugár, amely magában a beesési merőlegesben lép egyik közegből a másikba, nem törik meg, „benne marad” a beesési merőlegesben. Az a fénysugár, amely sűrűbb közegben nagyon lapos szögben éri a felszínt, visszaverődve nem lép ki, hanem „teljes visszaverődést szenved” (15c ábra). Ezen a jelenségen alapszik az óriási technikai fontosságú száloptika (16. ábra). Roger Bacon (1214- 1294) a középkor azon ritka természetkutatói 0) b) C) 15. ábra. A fény útja különféle sűrűségű közegben 23
