Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)
1. A magyar autógyártás története - Erőfeszítések, eredmények
Ezzel párhuzamosan alkalmazták az alumíniumlemez burkolatokat, pl. a Neuschloss és Lichtig Repülőgépgyár és Faipari Rt. műhelyében. Egy angol lap ugyanakkor arról írt, hogy a kocsiszekrények könnyítésére Franciaországban és az USA-ban folynak kísérletek érdekes módon ugyanazokkal az eljárásokkal, amelyeket hazánkban már 1923-ban alkalmaztak. Fejes Ienő az első lemezmotor megépítése után, bízva találmányában, hazahívta Endre bátyját Párizsból, és társult vele a Fejes Lemezmotor- és Gépgyár Rt. nevű új üzemében. Második szabadalma már járműalvázak építésében alkalmazta a könnyűszerkezetű lemeztechnológiát. Fejes Jenő szavai szerint: „oly motort állítottam elő, melynek minden lényeges alkatrészei, amelyet eddig elé öntés útján állítottak elő, megfelelően kiszabott, sajtolt, és autogénhegesztés útján egyesített fémlemezekből állnak". Az alváz „hideg eljárással kiszabott, sajtolt és autogénhegesztett lemezekből zárt profillal készül.. 1923 -ban Fejes elkészítette második „lemezautóját", amelynek 24 LE-s motorja és alváza is találmánya szerint épült (44. ábra és a 49. táblakép). A ragasztottlemez-kocsiszekrény Asbótfi Oszkár vezetésével készült. A Honvédelmi Minisztérium kipróbálta a második 24 LE-s kísérleti kocsit, és azt jónak találta. Fejes ]enő nemcsak a motoron alkalmazta a lemezszerkezetet, hanem a sebességváltóművön a hátsó hídnál, a kormányműnél és a kerekeknél is. A nagy mennyiségű öntvény- és súlycsökkenés ellenére az eljárásnak voltak hibái: a hegesztési műveleteket nem lehetett nagyüzemi futószalag-technológiával készíteni, a hegesztés minősége nagy eltéréseket okozhatott, nehéz volt a hegesztéskor jelentkező kisebb alakváltozások megszüntetése. Ezek a hibák azonban a kor technológiai színvonalából következtek, nem a találmány hiányosságai voltak. Fejes Jenő rendíthetetlenül hitt elgondolása jövőjében. Tálálmányának volt még egy alapvető gazdasági előnye is. Erről az Az Autó című lap a következőket írta 1923-ban: „Fejes lenő új konstrukciójú motorja, mely a magyar motorépítő ipar nagy fontosságú állomását jelenti, mert lehetővé teszi, hogy csonkamagyarországon előállítható anyagból, vas- és acéllemezből legyen készíthető motor és chassis... Büszkén hirdethetjük, hogy a Fejes-féle korszakalkotó találmány nem marad gyümölcsözetlenül, idegen államokba se kell vele házalni menni.. ." A főváros utcáin 1923-ban jelentek meg a MÄG kistaxik. A taxivállalat vezérigazgatójának 150 MÁG taxira vonatkozó megrendelése nem jelentett új típust, csak a kocsiszekrényt kellett a személyszállításhoz igazítani. A kétszemélyes taxik kocsiszekrényei a korábbi gyakorlathoz hasonlóan most is a Neuschloss és Lichtig üzemben készültek. A szállítás azonban lassan haladt, 1924 februárjáig összesen 30 MÁG taxi készült el. A Dedics-féle gépműhely, amely 1908-ban már önálló kisautóval gazdagította a hazai márkák sorát - ismét hallatott magáról. A háború alatt főleg a repülőgép foglalkoztatta, így csak később térhetett vissza álmához, az automobilhoz. 1923-ban készí44. ábra. Az első „lemezautó" (1923) 49
