Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar

SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR

161

Kiflisodró gép. Löwenstein Antal és Társa szabadalma. 1907

szállítottak. A XX. század elején már csak a főüzem működött, fióküzletek nélkül, alkalmazottjainak száma mintegy 140 volt.

Löwenstein Antal 1848-ban alapított Attila utcai üzeme az 1940-es évek közepéig állott fenn. Kenyeret, de főként péksüteményt termelt, és élen járt a gépesítésben. Itt építették be az első kihúzható lapú gőzkemencét. A cégtulajdonos szabadalmát képező kiflisodró gépet az 1907-es kiállításon a gépgyártó bécsi Pleva cég mutatta be.

A harmadik gyár Maier Salamon Gát utcai üzeme 1881-ben létesült, később Korona Kenyérgyár néven működött. Jelenleg a Fővárosi Sütőipari Vállalat egyik üzeme.

A két budapesti tésztagyár az 1890-es években létesült: a Szandtner Tésztagyár — később Első Magyar Tésztagyár — a Budapesti Tésztagyár elődje. A Topits József és Fia Tésztagyára az 1920-as évek végéig üzemelt, tulajdonosa a gazdasági válság alatt tönkrement. A tésztagyárak gépei — a keverő-, a sajtoló-, a sodró- és a tésztavágó gépek, a forgatható szárítókészülékek — ugyancsak külföldi eredetűek, főbb termékeik a tarhonya, a metélt- és a levesbetéttészták voltak.

Az 1900-as gyáripari statisztika már 16 sütödét 582 alkalmazottal és egy tésztagyárat 85 alkalmazottal sorol a nagy vállalatok közé. Budapesten 1908 és 1912 között nyolc kenyérgyár létesült. A gyárak egy része a kisipari vállal