Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
92 Malomipar jellegű magyar malomipar első nagyszabású tőkés vállalkozása a Pesti Hengermalom Társaság volt. A múlt század harmincas éveiben mindössze két jelentős gyáripari vállalatot létesítettek Pest-Budán, és mind a kettő Széchenyi István nevéhez fűződik. Az egyik 1836-ban az Első Dunagőzhajózási Társaság Óbudai Hajógyára, a másik az 1838-ban alapított Pesti Hengermalom volt. Fővárosunkban ez a két vállalat tette meg az első lépéseket az ipari forradalom útján, és ezzel úttörő példát szolgáltattak további tőkés vállalkozásokhoz A hengermalom építésének célját Széchenyi így határozta meg Pest vármegye közönségének 1837. június 7-én írt (és itt az eredeti szöveg szerint idézett) levelében : „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten, vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy »Egy« gőzmalmunk legyen, hanem hogy ez mintául szolgálván — lassankint mindenütt állíttassanak fel gőzmalmok, s Hazánk gabna helyett végkép liszttel űzze kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új — kőszénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák stb. készítése által — keresetkor nyittassák...” Széchenyi elnökletével 1838. december 26-án tartották meg a Pesti Henger-A Pesti Hengermalom az 1840-es években (egykorú metszet) Forrás: a Pesti Napló „A magyar malomipar" c. melléklete, 1928
