Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
Malomipar 93 malom Társaság első közgyűlését, és megalakították az ideiglenes választmányt. Az új vállalat 1839 májusában kötött szerződést a bozeni osztrák Holzhammer céggel a napi mintegy 12 tonna gabona őrlésére alkalmas, Sulzberger típusú hengerszékekkel működő, két őrlőrendszerből álló, gőzmeghajtású malom gépi berendezésének szállítására és felszerelésére. A 30 lóerős gőzgépet a bécsi Fletscher és Punchon cég szállította. A Holzhammer cég 50%-os tőkehozzájárulással vett részt a vállalkozásban. Pesten a mai V. kerületi Stollár B. u., Néphadsereg u., Pálffy Gy. u. és Honvéd u. által határolt telken 1839-ben kezdték meg az építési munkákat, és 1841. szeptember 15-én helyezték üzembe Európa akkor egyik legkorszerűbb új malmát. József nádor kezdettől fogva támogatta a malom létrehozását, ezért hálából József Hengermalomnak nevezték el. A hengermalom a kezdeti műszaki és pénzügyi nehézségek leküzdése után kamatoztatni tudta technikai fölényét. Már kezdetben évente mintegy 5000 tonna kenyérgabonát őrölt, és lisztjei lényegesen felülmúlták a kismalmokban őrlőkövekkel előállított lisztek minőségét. A vállalat nyeresége növekedett, és 1845 után már rendszeresen fizethetett osztalékot részvényeseinek. A hengermalom azért nevezetes, mert itt működtek hazánkban először hengerszékek, gőzgéppel üzemelt, innen indult ki a magyar magasőrlési eljárás, és Sulzberger típusú hengerszékek a Pesti Hengermalomban Forrás: Ganz—Danubius: A hengerszék fejlődése, 1928
